Sándor Gézáné (szerk.): Adalékok Pest megye felszabadulás utáni történetéhez. MSZMP Pest megyei Bizottsága Archívuma (Budapest, 1987)
Gács Andrásné: Az MDP politikájának érvényesítése Pest megyében, különös tekintettel az agrárproblémák megoldására 1948 - 1952
A kishaszonbérlethez jutottak közül egy rész földbérlő szövetkezetbe tömörült, másik része a földmüvesszövetkezetek földbérlő csoportjait hozta létre, a többi földet a szövetkezeteken kivüli, egyéni kishaszonbérlők művelték meg. A földbérlő szövetkezeteken és a földmüvesszövetkezeti bérlőcsoportokon belül megalakult a termelőcsoportok három típusa: X. általános termelőszövetkezeti csoport, II. átlagelosztásu, / 8 2 /valamint a III. közös-elosztású termelőszövetkezeti csoport. A földmüvesszövetkezeteknek, valamint a többi falusi szövetkezetnek egy egységes és általános földmüvesszövetkezetté való szervezése 1949 januárjában megjelent kormányrendelettel megindult. A tevékenységükkel kapcsolatos elképzelések azonban változtak, lényegében a falusi kiskereskedelem szervezeteként funkcionálnának a továbbiakban, miután a termelőszövetkezeti csoportok leválnak róla. A párt politikájának torzulásai miatt nem csak a kulákok fokozottabb korlátozására került sor, hanem a dolgozó parasztság egésze iránti bizalmatlanság is fokozódott. A párt vezetői szerint még a szegényparasztság is ingadozóvá válhat a mezőgazdaság szocialista átszervezésének időszakában. Végkövetkeztetésképpen: "szigorú megszorításokkal" kell szocialista útra terelni a parasztságot. Olyan nézet kezdett elterjedni, hogy az ujgazdák és a középparasztok "jó módja" ellensége a szövetkezésnek, erre való hivatkozással a dolgozó parasztság további gazdasági megszorításának szükségességét kezdte hangoztatni az MDP felső vezetése is. A kulákok és kulákká nyilvánított középparasztok ellen meghirdetett "vaskezü" politika igazságtalanságai azonban visszatetszést szültek az egész dolgozó parasztságban. Meg kell jegyezni azt is, hogy Rákosi a továbbiakban is mindig sikraszállt a középparaszt és a kulák összekeverése ellen, s a középparaszt megnyeréséért. A hibákért mindig mások voltak a felelősek, s közben olyan politikát diktált, amilyent a meghirdetett szocialista alapelvek megsértése árán lehetett csak végrehajtani. 1949 szeptemberétől a termelőszövetkezetek létrehozására megindult kampány először még a megállapított, lebontott terv szerint folyt. 1948/49-ben a földnélküli, vagy kevés földdel rendelkező parasztok zömmel önkéntesen választották a szövet-54
