Sándor Gézáné (szerk.): Adalékok Pest megye felszabadulás utáni történetéhez. MSZMP Pest megyei Bizottsága Archívuma (Budapest, 1987)

Gács Andrásné: Az MDP politikájának érvényesítése Pest megyében, különös tekintettel az agrárproblémák megoldására 1948 - 1952

végére megszüntették, de a későbbiek során más formákat kerestek és találtak, hogy a rendkívül szűk árualapot és a keresle, /53/

tét egyensúlyba tudjak hozni.

Az életszínvonal több, mint 50 %-os emelkedése helyett, a munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére 1949-hez viszonyítva 1951-ben 87,9 %, 1952-ben 78,3 %, 1953-ben 79,7 %-ra esett./54/

Még 1951 májusában az MDP KV elrendelte a pártvezetőségek ujjáválasztását. Súlyos bírálatok hangzottak el a helyi pártvezetőségek felé, hogy azok nem voltak képesek a felsőbb "utasításoknak" maradéktalanul érvényt szerezni. A vezetőségek tagjainak közel felét váltották le. Koholt vádak alapján a párt főtitkárhelyettesét, Kádár Jánost és a külügyminiszter Kállai Gyulát bebörtönözték, Zöld Sándor családjával együtt öngyilkos lett.

A szociáldemokraták elleni támadás is újra kezdődött, koncepciós perek sora indult a volt vezetők ellen, s meghirdették a

1551

"szociáldemokratizmus" elleni kérlelhetetlen harcot. ' Ugyanebben az időben többezer - pontosabban 12.704 személyt telepitettek ki a fővárosból és a vidéki városokból./56/

A kitelepítés hivatalosan a volt uralkodó körök tagjaira és családjukra vonatkozott, de tulajdonképpen számos értelmiségit, alkalmazottat, tisztviselőt is érintett.

Célja a hatalom "úri ellenségeivel" való leszámolás, s emellett - többek között - az égető lakáshelyzeten is ezen az utón kívántak enyhíteni.

1952 augusztusában Rákosi Mátyás a főtitkári poszt mellett a miniszterelnökséget is a kezébe vette'. Nagy Imre ekkor miniszterelnök-helyettes lett. A népi hatalmat erre az időre már a személyi hatalom árnyékolta be és a népi demokratikus kormányzást tekintélyuralmi eszközök és módszerek váltották fel.

Az első hároméves terv időszakában Pest megyében is újjáépítették a lerombolt gyárakat, uj gyárak építésébe is kezdtek, s több üzemet korszerűsítettek, kibővítettek. így pl. ebben az időben kezdték a Csepel Autógyár és a diósdi Csapágygyár bővítését, valamint a Ganz Árammérőgyár épitését is Gödöllőn.

Az ötéves terv beindulásakor már 21 minisztériumi vállalat, 27 helyiipari vállalat és 75 kisipari szövetkezet található a me-44