Sándor Gézáné (szerk.): Adalékok Pest megye felszabadulás utáni történetéhez. MSZMP Pest megyei Bizottsága Archívuma (Budapest, 1987)
Gács Andrásné: Az MDP politikájának érvényesítése Pest megyében, különös tekintettel az agrárproblémák megoldására 1948 - 1952
a megyék nevének és területének tárgyában megjelent rendelete, mely szerint: "Pest megye területe Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye jelenlegi területéből az abonyi járást, Boldog és Kerekharaszt községek kivételével az aszódi járást, Ladánybene, Lajosmizse és Ujbarcs községek kivételével az alsódabasi járást, a buda-környéki járást, a gödöllői járást, a gyömrői, a központi, a monori, a nagykátai, a ráckevei, a szentendrei, a váci járást, továbbá Nógrád megyéből idecsatolt szobi járást foglalja magában." A 2 megkissebbedett Pest megye területe 6386 km , lakossága száma pedig 788.200 lélek lett. Mégis, mind területe nagyságát, mind lakossága számát tekintve továbbra is az ország legnagyobb megyei köze tartozott. ' A régi közigazgatást a helyi tanácsok intézménye váltotta fel, mely tulajdonképpen nagy lépést jelentett a politikai irányitási rendszer demokratizálódásának utján. Az első tanácsválasztás alkalmával - 1950-ben - a munkások, parasztok, értelmiségiek soraiból Pest megyében 11.426 tanácstagot választottak.^0^ A nép képviselőinek tömeges bevonása sem tudta ellensúlyozni a központi irányitás túlzásait, mely rendeletek és utasítások tömegével árasztotta el őket. A tanácsok munkája kezdettől a népszerűtlen feladatok - a begyűjtés, az adószedés, a közellátási problémák megoldása, a tagosítások - végrehajtására korlátozódott. A helyi pártszervek is helytelenül értelmezték irányitó tevékenységüket: vagy a pártnak alárendelt intézményt láttak a tanácsokban, vagy pedig maguk végezték el továbbra is az állami feladatokat.^^ Az állam és az egyház kapcsolatának rendezése a katolikus egyházzal is megtörtént, Mindszenthy büntetőjogi felelősségrevonása bár késleltette, de megakadályozni nem tudta azt. A kapcsolat azonban az egyezmény ellenére sem javult lényegesen, ebben nagy szerepe volt a katolikus körök további elutasitó magatartásán kivül az egyházpolitikában is elkövetett súlyos hibáknak, esetenként a vallásszabadság korlátozásának. 41
