Sándor Gézáné (szerk.): Adalékok Pest megye felszabadulás utáni történetéhez. MSZMP Pest megyei Bizottsága Archívuma (Budapest, 1987)
Gács Andrásné: Az MDP politikájának érvényesítése Pest megyében, különös tekintettel az agrárproblémák megoldására 1948 - 1952
lyeken állást foglaltak abban, hogy a népi demokrácia az proletárdiktatúra. A népi demokratikus államról alkotott nézet módosult, mivel eddig az volt az elképzelés, hogy "a népi demokráciák - proletárdiktatúra nélkül építhetik a szocializmust". A mostani megváltozott meghatározás szerint: "a népi demokrácia 1321 funkciójára nézve proletárdiktatúra - szovjet forma nélkül."' Nehezítette a kérdés tisztázását náluk az, hogy a proletárdiktatúra fogalma az egy-párt rendszerhez kötődött. Az államhatalom jellegével és formájával kapcsolatos elképzeléseket Rákosi Mátyás 1949. január 16-i Szabad Népben fogalmazta meg a közvélemény tájékoztatására. Megállapításai következményeképpen rövidesen uralkodóvá vált az a nézet, hogy a népi demokráciában a proletárdiktatúra nem teljes, mert a munkásosztály szövetségeseivel megosztva gyakorolja a hatalmat; ezért élezni kell az osztályharcot, felszámolni a többpártrendszert, erőteljesebben gyakorolni a diktatúrát. Az 1949. február 1-én megalakult Magyar Függetlenségi Népfront március 15-én tartotta első kongresszusát, melyen programnyilatkozatot is tettek közzé. Állást foglaltak a pártok az MDP országépitő céljai, a szocialista átalakulás megvalósitása mellett. Elhatározták, hogy a májusra tervezett választásokon közös programmal és közös listán indulnak. Életrehivták - megyénként, városonként, községenként - a helyi népfrontbizottságokat. A KV márciusi ülésén azonban már egyértelműen megfogalmazódott a vád, hogy "a demokratikus pártok puszta léte tartalék I 331 az osztályellenség számára." Ebben az értelemben a követelmény magától adódott - a Függetlenségi Népfront tehát, ne a pártok összefogásának szerve legyen, hanem a többi párt felszámolásának eszközévé váljék. A proletárdiktatúra szektás felfogása azután további súlyos hibák /és bűnök/ forrása lett a gazdasági, társadalmi élet minden területén. A pártok felszámolására irányuló törekvést segítette, hogy a legnagyobb ellenzéki párt - a Demokrata Néppárt - mely már 1948 nyarától elszigetelődött, fokozatosan passzivitásba került. Mindszenty József hercegprimás perbefogása és elitélése után a párt szétesett. A DNP vezetője - Barankovics István - még február 1-én elhagyta az országot. 33
