Sándor Gézáné (szerk.): Adalékok Pest megye felszabadulás utáni történetéhez. MSZMP Pest megyei Bizottsága Archívuma (Budapest, 1987)
Hámori Anna: Az MKP Pest megyei szervezeteinek kiépülése 1944. november - 1947. december
tagok életrajzának ismertetési kötelezettségét, a pártszervezetek is jogot kaptak a tagkönyvek kiállítására. Majd a választási küzdelmek során tagtoborzó akciót is hirdettek. 1^1 1945. májusára lényegében megtörtént a megyében a MKP járási, városi és községi szervezeteinek kiépülése, majd augusztusra a taglétszám jelentős növelése. A megye tiz járásából rendelkezünk adatokkal, anelyek szerint augusztusban 156 községben 23077 párt- 1191 tag volt. A Budapesti Területi Bizottság járási titkárságai megvizsgálták a pártszervezetek addigi tevékenységét, a pártvezetőségek összetételét, s ha nem merült fel súlyosabb kifogás, elismerték a pártszervezetet az MKP alapszervezetének, s ahol szükségesnek látták személycseréket kezdeményeztek a vezetőségekben. így a pártszervezetek létszámban és szervezettségben megerősödve készülhettek az 1945 őszi nemzetgyűlési választásokra. A választási agitáció alapját a párt 1944 novemberi programja és az 1945 májusi pártértekezlet határozata képezte. A megyei előkészitő munka is az ország gazdasági talpraállitásának, társadalmi átalakulásának nagy kérdéseit ölelte fel. Célul tűzték ki a földreform befejezését, az infláció megállítását, az újjáépítést. Ugyanakkor ezen alapvető jelentőségű kérdések megfogalmazása altalános volt, nem jutott elég erő, figyelem a lakosság kisebb csoportjai speciális érdekeinek, kívánságainak a feltárására, az országos program helyi kérdésekre való lebontására. S ez csökkentette a helyes politika megértését és elfogadtatását, az agitáció hatékonyságát. A választások a koalició sikerét hozták, s ez a pártok előzetes megállapodása alapján az addigi politika továbbfolytatási lehetőségét jelentette. Ezen belül a kisgazdapárt 56 %-os eredménye abszolút többséget biztosított az uj parlamentben, s a baloldali pártok 41,2 %-a, - a kommunisták 17 %-a - arról tanúskodott, hogy jelentős befolyással rendelkeztek. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében a választások eredményei jól tükrözték a kommunista pártszervezetek erejének területi egyenetlenségét. Az MKP a legtöbb szavazatot a főváros környéki, illetve a baloldali földmunkás hagyományokkal rendelkező körzetekben kapta "Például a budakörnyéki járásban 18,2 %-ot, a gyömrői járásban 22 %-ot. Ezzel szemben a szobi, a szentendrei járásban csak 6 és 10 % közötti; a kommunistákra leadott szava- 1211 zatok aranya. 11
