Sándor Gézáné (szerk.): Adalékok Pest megye felszabadulás utáni történetéhez. MSZMP Pest megyei Bizottsága Archívuma (Budapest, 1987)
Szabó József: Az MDP politikai irányvonalának érvényesülése Pest megyében 1953 júniusától 1955 márciusáig
volt. A fellendülés érződött a ruházkodásban is, a vasárnapi öltözködés kihangsulyozása egyféle elkülönülést és rivalizálást is jelentett. A kisparasztok és a szegényparasztok "a kevesebb pénzzel rendelkezők viszont tele voltak panasszal és a helyzet megváltozását várták". Az adót, a beszolgáltatást még / 7 6 /mindig csóknak tartották és igazságtalannak is. ' A politika megújulását előrevivő és akadályozó tényezők, tendenciák elemzését, az uj politikai irányvonal megvalósitásának, tapasztalatainak összegzését az MDP III. kongresszusának kellett volna elvégezni. A helyi, a megyei tapasztalatok összegzésére a kongresszusi felkészülés során nyilt lehetőség. A továbbhaladás irányát kijelölő elméleti igényű összegzés, elemzés azonban elmaradt. A Központi Vezetőség 1954. január 14-én hozta nyilvánosságra határozatát az alapszervezeti vezetőségek, pártválasztmányok beszámoltatási kötelezettségéről* a pártvezetőségek ujjáválasztásáról, a III. kongresszus küldötteinek megválasztásáról.I Az alapszervezeti beszámoló és küldöttválasztó taggyűléseket január 30. és március 7., a falusi, városi, üzemi, járási, megyei küldöttértekezleteket március 7.-április 3. között kellett megtartani. Az előkészítés során a megyében figyelmet elsősorban a szervezési kérdésekre, s a vezetőségek, különösen a falusi pártszervezetek vezetőségeinek megerősítésére fordították. Külön terv készült a falusi pártszervezetek összevonására, s a feladatok között szerepelt, hogy a budapesti és megyei üzemekben dolgozó párttagok közül kik kerülhetnének a községi pártszervezetek vezetőségébe. A községi pártszervezetek beszámoló taggyűlésein termelési, oktatási kérdésekkel, az ellátással foglalkoztak, igazán éles politikai természetű kérdések, vélemények nem hangzottak el. A termelőszövetkezetek pártszervezeteinek beszámolói utaltak a júniusi, az októberi és decemberi határozatokra, de érdemi következtetést nem vontak le, és a határozatokból adódó konkrét feladataikat, sajátos problémáikat sem fogalmazták meg. Az üzemi alapszervezeteknél a kollektiv vezetéssel és a gazdasági élet általános kérdéseivel foglalkoztak. Az 1953 júniusi HO
