Sándor Gézáné (szerk.): Adalékok Pest megye felszabadulás utáni történetéhez. MSZMP Pest megyei Bizottsága Archívuma (Budapest, 1987)

Szabó József: Az MDP politikai irányvonalának érvényesülése Pest megyében 1953 júniusától 1955 márciusáig

zonyára azért, mert perspektívát látott a szövetkezetben. Kedvezően alakult az élő- és holtfelszerelés, az eszközellátottság is. Ez ugyan 1953 végén elsősorban a kilépők javainak visszatartása miatt alakult igy, de 1954-ben a központi támogatások is jelentősen segítettek helyzetük megszilárdításában. A korábban kivetett kártérítések, pénz- és természetbeni tartozások, adóhátralékok eltörlése, a hitelterhek jelentős mérséklése, a terménykölcsön is helyzetük lényeges javítását szolgálta. A tehermentes tiszta vagyon 1954-55-ben jelentős gyarapodást mutatott./71/

Ezeken túl a termelőszövetkezetek a gazdálkodáshoz szükséges és esedékes hitelösszeget is megkapták, de a korábbi gyakorlattól eltérően ezeket nem fogyasztási célokra, hanem a termelés és a szociális körülmények javítására fordíthatták. Elsősorban - mintegy kétharmad részben - beruházási célokra használták fel, de jelentős volt a tagok háztáji állattartásának fellendítését biztositó rész is.

1954 végén az egy holdra eső eszközállomány mintegy 70 %-kal haladta meg az 1953-as évet. A beruházások szerkezete is kedvezően változott, mérsékelten emelkedett az épület és jelentősen a gépi beruházások száma, előtérbe kerültek a járulékos beruházások is. A gépi beruházások ugrásszerű emelkedése - elsősorban a gépállomásokon keresztül - megnövelte a gépi munka arányát a mezőgazdaságban. Szüksége is volt erre, hiszen az egy tagra jutó átlagos földterület - mivel a kilépők kisebb földterülettel léptek ki - nagyobb lett.

1954-ben gyakori volt a tsz-ekben az egy főre jutó 30 kh, vagy ennél magasabb földterület. így például a nagykőrösi Mészáros termelőszövetkezetben 30 kh jutott egy tagra.

A növényápolási munkák dandárja idején rontotta a közös gazdálkodás munkaerő kihasználását az a gyakorlat is, amely az egy kh háztájin kivül még további 3-4 holdat adott művelésre a termelőszövetkezet tagjainak. Ez szükségessé tette a csládtagok bevonását, s a nagyobb arányú gépi munkát, különösen a kapás növények művelésében. Gyakorivá vált, hogy a termelőszövetkezetek területeket adtak ki részesmüvelésre. A nehézségek azonban jelentősen csökkentek, s javult a termelőszövetkezeti tagok munkakedve, nagyobb gondossággal kezelték a közös vagyont.

108