Sándor Gézáné (szerk.): Adalékok Pest megye felszabadulás utáni történetéhez. MSZMP Pest megyei Bizottsága Archívuma (Budapest, 1987)
Hámori Anna: Az MKP Pest megyei szervezeteinek kiépülése 1944. november - 1947. december
a kommunista tömegkapcsolatok szélesítési igényét. A megyei törvényhatósági bizottságban megalakult a kommunista frakció, rendszeressé váltak a pártok közötti megbeszélések, a baloldali pártok közös akciói. Emellett eredményesen kamatoztatta a kommunista párt a megyei nemzeti bizottságában meglévő pozícióit. Házi Árpád kommunista alispán tagja volt a megyei nemzeti bizottság hatos tanácsának is. A hatos tanács társelnöke Gorzó Nándor és Házi Árpád megállapodott abban, hogy a vármegyei törvényhatósági bizottság vezetése a legfontosabb politikai és közigazgatási kérdésekben konzultál a hatos bizottsággal, a döntéseiket az együttesen kialakított véleményekre épitik. Megfogalmazták, hogy "a nemzeti bizottság nélkül már lehetetlen az államgépezetet elképzelni és a közigazgatás munkája csak ott megfelelő, ahol a népi szervekkel minden vonatkozásban harmonikus az együttműködés, ahol sorsának irányításába a dolgozó nép is beleszólhat". A kommunista szervezettség növelését szolgálta a járási irányitó szervek kiépítése. A megyében az első járási párttitkárságok február végén alakultak, majd májusra mindenütt kiépültek. Általában három függetlenített munkatárs dolgozott egy-egy titkárságon. Körülményeik rendkívül nehezek voltak. Nem volt elég élelmiszer, meleg ruha, nem rendelkeztek jármüvekkel, kevés volt a propagandaanyag. Éhesen, lyukas cipőben, biciklivel vagy gyalog járták a községeket. Segítették a politikai munkát és a pártszervező tevékenységet. Részt vettek a földosztásban, a választási harcokban, előadásokat tartottak, házi agitációt végeztek. 1^1 A nehez működési feltételek ellenére a járási irányitó szervek létrejötte jelentős segítséget jelentett a helyi pártszervezetek számára, összefogottabbá vált az MKP programjának, majd a májusi pártkonferencia határozatainak megismertetése. Egységesebb lett a pártépitő munka, az alapszervezetek tevékenysége. A járási titkári értekezletek, a járásonként szervezett alapszervezeti titkári megbeszélések lehetővé tették a feladatok, a munka egyeztetését. Átfogó akciót indítottak a párt taglétszámának növelésére. Mindenekelőtt az volt a cél, hogy minden településen működjön olyan pártszervezet, amelynek politikai súlya, szerepe van a város, a község életében. Emellett az or-9
