Surányi Dezső (szerk.): A szenvedelmes kertész rácsudálkozásai. Dokumentumok a magyar kertkultúra történetéhez - Magyar Hírmondó (Budapest, 1982)

III. fejezet

ágakat találjuk azonban, a melyeket a benczések kezelése alatt ismertettünk. A mi nagyon természetes, mivel azok a gazdasági ágak képezték Magyarország mezőgazdaságát a XI. és XII. században. Ugyanaz a rendszer is, de azt a prémontreiek jóval előbbre vitték; mert a prémontreiek gazdasági rendszere tökéletesebb, mint a benczéseké. Ugyanis a prémontreieknél a megtértek nagyobb részének gazdasági munka volt a tulajdonképeni foglalkozása. Ebben kellett magukat tökéletesíteniök, ez volt mindennapi foglalkozásuk. Pedig nagy számmal voltak. Egy-egy kolostorban annyi volt a megtért testvér, mint a pap. A szellemi vezetést egy pap végezte, a kézimunkát pedig a megtértek. A prémontreiek a mezőgazdaság terén oly sikereket értek el, hogy egyik-másik kolostoruk e tekintetben még a cziszterczieket is fölülmúlta. A prémontrei kolostorok oly mintagazdaságok voltak, a melyek a francziaországi fejlettebb gazdasági rendszert Magyarországon meghonosították és sokban hozzájárultak hazánk gazdasági viszonyainak javításához.

Újabb lendületet adtak hazánk mezőgazdasági fejlődésének a XII. század végén a Francziaországból betelepített czisztercziek*. Szigorú élet, tudomány és a gazdasági munkákban való kiváló szakértelem jellemzik e rendet. Megkapó színezéssel írja le Béke fi-nk e kitűnő rendnek gazdasági tevékenységét. Művéből átveszem az ide vonatkozó részleteket. A cziszterczi-rend, mint ilyen, nem a

* A cisztercita rend alapítója Szt. Róbert (kb. 1080-1140).

72