Surányi Dezső (szerk.): A szenvedelmes kertész rácsudálkozásai. Dokumentumok a magyar kertkultúra történetéhez - Magyar Hírmondó (Budapest, 1982)

III. fejezet

III. FEJEZET

Érdújhelyi Menyhért:

A KOLOSTOROK ÉS KÁPTALANOK BEFOLYÁSA

Magyarország mezőgazdasági

FEJLŐDÉSÉRE A MOHÁCSI VÉSZ ELŐTT (1903)

I.

A honfoglalás lezajlása után a négy folyam hazájában kevés nyomát látjuk a keresztény műveltségnek. A honfoglaló magyaroknál pedig épen csak a legkezdetlegesebb gazdasági foglalkozások voltak ismeretesek.* A harczok zajának csillapultával keresztény papok jöttek a nyugati szomszédságból, kik a keresztény hittel együtt a rendszeres földmívelést is terjesztették. Szent Benedek fiai otthont nyertek első szent királyunktól, Pannonhalma, Pécsvárad, Zoborhegy, Bakonybél, Zalavár benczései rendi alapítójuk intelmét követve, az imádság mellett a munkát vallották főfoglalkozásuknak. A benczések jelszava a munka, mert szent Benedek ezt különös kötelességévé tette tanítványainak; és pedig úgy a szellemi, mint a kézimunkát. A benczéseknek az imádság, elmélkedés, olvasás mel* Azóta megcáfolt nézet. Lásd az utószót.

52