Surányi Dezső (szerk.): A szenvedelmes kertész rácsudálkozásai. Dokumentumok a magyar kertkultúra történetéhez - Magyar Hírmondó (Budapest, 1982)

XIV. fejezet

Miután az elméleti előadások egy része, röviden és népiesen szerkesztett füzetkék után tartatik: köteles minden tanítvány ezen füzetkéket, a hosszabb téli estéken magának leirni.

b) Elméletivel párosult gyakorlati útmutatások.

Tárgyul veszi fel mindazon képességeket és ügyességeket, mellyek megkívántainak arra, hogy valaki magának növénygyűjteményt művészileg alapíthasson, vagy egy növényt, vagy akáregy előtte ismeretlen gyümölcsfajtát, rendszerileg meghatározhasson. E körbe való továbbá még azon ügyesség is, miszerint valaki magának érdemes gyümölcsfajokat viaszból vagy tábla-papirból (papier machée) a természet után készíthessen, vagy azokat természethiven lefesthesse, és végre rendszeresen leírhassa. Ide tartoznak több vegytani kísérletek is, p.o. mikép lehessen bizonyos földben azon arányt meghatározni, mellyben az egyes földnemek abban egymáshoz állnak? és több effélék; mellyeknek véghezvitelére éppen nem kívántatik meg, hogy valaki végzett vegytudós legyen.

Továbbá mindazon eljárások, mellyek müipari és kereskedelmi tekintetben a gazdászati ipar előtt nagy fontosságúak; ide tartoznak a gyümöcs-eltartás módjai fris és szárított, vagy akármikép, az eltartásra alkalmas állapotban: mint p.o. sopronyiak módjára a gyümölcs művészi aszalása, s gőzbeni vagy czukorrali befőzése. Eczet, bor, pezsgő és mézkészités gyümölcsből stb. Végtére utmuta-444