Surányi Dezső (szerk.): A szenvedelmes kertész rácsudálkozásai. Dokumentumok a magyar kertkultúra történetéhez - Magyar Hírmondó (Budapest, 1982)
XIII. fejezet
VlRÁGKEDVELŐ 2. Föld- és trágyanemek, - különösen a cserépdisznövények számára. Az ismeretes 3 alapföld, u.m. agyag-, kova- és mészföld, alig ha jön valaha elő, hanem többnyire keverve van más földnemű anyagokkal, és túlnyomó alkatrésztűi: agyagos, homokos, márgás, tőzes st. földnek neveztetik. Azonban virágok-, - kivált a finomabbak mivelésére, az előhozottak mindegyike egyáltalában alkalmatlan, hacsak elegendő televénytartalma is nincs. Nélkülözhetetlenül szükségesek cserépnövények mivelésénél eme földnemek: 1. Közönséges kerti vagyis mezei v. ekeföld (Dammarde, Garten- od. Land- od. Ackerede), melly a földteke egész benőtt felületét buritja, s kövérebb vagy soványabb a szerint, a mint több vagy kevesebb televényt tartalmaz. Porhanyós és termékenynek kell lennie, de nehéz ne legyen. Sok fű- és fanemek alá alkalmatos. 2. Haraszt- v. lombföld (Lauberde): könnyebb, nem olly kövér, de termékeny mint a kerti föld, a lombosfák elkorhadt leveleiből (=haraszt vagy száraz levélhulladék) származik. Sok cserepnövény alá jó; keverék által kövérebbé, vagy ha úgy kívántatik soványabbá is tétethetik. 3. Melegágyi v. trágyaföld: ez igen porhanyós, kövér s igen termékeny föld; készül régi melegágyrul került trágya, fekete alaju gyep, vagy iszapföld egyenlő mennyiségben 414
