Surányi Dezső (szerk.): A szenvedelmes kertész rácsudálkozásai. Dokumentumok a magyar kertkultúra történetéhez - Magyar Hírmondó (Budapest, 1982)

XIII. fejezet

függeszteni, s a sárgát, mikor puhulni kezd, a görögöt, mikor súlyát veszíti, fel kell vágni. Magában hütő gyümölcs leven, jégen hűtését diaetetica elleninek tartom, s hadnagykoromból igen jól emlékezem, mikép egy ilyen jégen hütött dinnye után fájdalmas hasrugást kaptam, melyet orvosi segitség helyett azonnali mozgás és izzadás által elég okos valék megszüntetni.

Minden gyümölcs annál egészségesebb, mennél édesebb és levesebb. A keleti és téli dinnyék a sárgák közt legédesebb- és leglevesebbek lévén, legegészségesebbek is. Igen egészségesek ez oknál fogva a görögök is. A chito, savanyúságánál fogva a hőségben igen enyhítő gyümölcs. Az alföldön, hol a dinnye eledel, s a nép nagyobb menynyiségben czukor nélkül él vele, kirekesztőleg az édes és nagyon leves fajokat kellene művelnünk; a felföldön ellenben, hol úgy is csak mesterséges utón termesztetik, inkább csemege, mint eledel, melyet leginkább ebéd után czukorral élveznek, a gerezdes, nyugoti szagos és keményhusu dinnyéket is bátran termeszthetjük, mert úgy sincs annyi, hogy árthatnának.

A dinnyeevés legalkalmasabb ideje az uzsonna. Ebédkor meleg ételekkel megtelik gyomrunk, s a dinnye utána nagyobb mennyiségben használva, megterheli azt, a görög szintén puffadásig. Ebéd előtt vagy egy órával, mérsékelve élvezve, kivált ha még mozgunk is utána, az étvágyat melegétkek iránt ébreszti, mint minden leves gyümölcs. Átalán véve a görög napközt, a hőség és szomjúság enyhítésére (de nem felhevült állapotban használva) a

393