Surányi Dezső (szerk.): A szenvedelmes kertész rácsudálkozásai. Dokumentumok a magyar kertkultúra történetéhez - Magyar Hírmondó (Budapest, 1982)
IX. fejezet
I. SZAKASZ. Az Űjj Szöllöt hol? ’s hogy kell plántálni, ’s ültetni? A’ ki újj Szöllöt akar plántálni, leg-eló'ször-is mindennek felette, ollyan Hegyet válaszszon Szöllönek, a’ Gazdaságúd hires régi íróknak tanátsok, ’s javallások szerint, a’ melly jó magas Hegyen egyenessen Délnek fekszik, úgy hogy egész Nap-kelettől fogva Nap-nyugotig a’ nap reá szolgálhasson, és a’ hátát Éjtszak érvén, az Éjtszaki szelek, mellyek leg-nagyobb károkat szoktak tenni által ne járhassák. A’ Nap-nyugot felé való Szöllö Hegyek, kivált ha Nyári, Nap-nyugot felé feküsznek, sokkal jobbak szoktak lenni a’ Nap-kelet felé való Szöllöknél, mivel azokat a’ Déli-nap még-is; ezeket pedig soha a’ Nap egyenesen nem éri, azért-is a’ Szöllök gyakran megfagynak, a’ Gohéron kivül ritka érik-meg, a’ Bora-is savanyú szokott lenni, és nem tartós. Még Téli Nap-nyugot felé sem szoktak jó Szöllö Hegyek lenni, mivel a’ Déli-nap nem melegítheti ó'ket, és az Éjtszaki hideg Szelek mind által fújják, leg-kissebb Égi háború támadjon, zápor, jég-esső, mind neki megyen, a’ ragya-is majd minden Esztendőben meg-szokta rontani, a’ Szöllö-is többnyire le-szokot húllani, és a’ Szöllö Tőkék meg-fagyván ki-szoktak veszni. Nógrád ’s más szomszéd Vármegyékben tudok illyen Szöllöket, a’ mellyekre ugyan sokat költenek, de még-is 312
