Surányi Dezső (szerk.): A szenvedelmes kertész rácsudálkozásai. Dokumentumok a magyar kertkultúra történetéhez - Magyar Hírmondó (Budapest, 1982)

VI. fejezet

csak nagy, termő fái vannak. Jó maga is most alakít új kertet. Öszibaraczkjai és kiváló fajú szilvái azonban vannak. Ezekből olyan gyümölcsneműeket küldhet, hogy jobbakat aligha találhat őfelsége. Nálunk - írja Batthyány - nem őszkor, hanem tavasszal szokás ültetni; én magam nem oltványokat szoktam ültetni, hanem vadfákat. (1562. okt. 25.)

Mondanunk sem kell, hogy Batthyány nemcsak az uralkodóház tagjainak küldözgetett nemes oltványokat. Az 1548-ik évben példái a győri püspöknek küld 200 darab gyökeres muskotályszőlőt. (1548. márc. 16.) Majd meg az esztergomi érseknek küld nemes oltványokat. (1564. márc. 27.)

A mint Batthyány, úgy Nádasdy Tamás is küldözgeti a nemes oltványokat Bécsbe az udvarnak. Ugyanezt teszi (férje halála után) Nádasdyné is. Az 1568-ik év november 18-án írja például a fia Bécsből: „Parancsolá kegyelmed, hogy a fiatal fákat bémutassam őfelségének. Az te kegyelmed parancsolatja szerint mindjárást bévittem s az levelet megadám őfelségének.”

Valamivel későbben írja a fiatal Nádasdy édesanyjának; „Gróf Eck (Salm) uram által parancsolt énnékem őfelsége, hogy én szerezzek duranczia baraczk fiatal fákat és Zelenka körtvélyfákat, melyek két és három esztendősek, mely fákat Bécsbe kell küldeni ez mostani hónak utolsó napjára. Azért kegyelmed viselje gondját ennek.” (1569. okt. 4.)

Az 1573-ik évben Miksa császár elhatározta, hogy a kert199