Surányi Dezső (szerk.): A szenvedelmes kertész rácsudálkozásai. Dokumentumok a magyar kertkultúra történetéhez - Magyar Hírmondó (Budapest, 1982)

VI. fejezet

Evlia Cselebi :

A MAGYAR VÁROSOK KERTJEIRŐL (1660-1664)

Temesvár

Temesvár várának földje. E várnak ékessége, hogy zöldülő, termékeny földön fekszik s környéke rózsaliget és kert s e lapos helyeken egy borsószem nagyságú kő sincsen. íme ily helyen épült ez a vár. A vár árkain át s a belső vár tövénél folyó folyik, a mely Pancsova vára alatt ömlik a Dunába; egészséges, jó víz...

Nevezetességei közül a czipó-kenyér, vajas rétes, mézes rétes, fekete leves, káposzta és töltött tök híresek. Italai közül nevezetesek a meggyvíz és mézvíz. E tartományban bort inni nagy szégyen; többnyire mézvizet isznak.

Temesvár összes nevezetességeinek befejezése. A környéken levő állatfajok közül a ló, ökör, bivaly, juh és bárány annyi, hogy azok számát csak Isten tudja. A ráják* ha öszvért, tevét és szamarat látnak, a tevétől félnek és a szamárhoz menekülnek, az öszvért is ijedezve szemlélik. Méze és vaja világszerte ismeretes; nagyon gazdag ország ez, melynek hegyein oly különös fajú meggy, eper, szilva és kökény terem, aminő más országban nincs. Mivel azonban ez hideg ország, azért füge, olajbogyó, gránátalma és gyapot itt nincs, de körte sok van...

* ráják - keresztény alattvalók.

170