Surányi Dezső (szerk.): A szenvedelmes kertész rácsudálkozásai. Dokumentumok a magyar kertkultúra történetéhez - Magyar Hírmondó (Budapest, 1982)

V. fejezet

ban hidegít, és szőrit, az édes jó a’ hasa-fájjónak; de a’ vad, és fojtós árt, és has-tekerést okoz. A’ száraz és vad körtvély főtt levét has-folyás, és vér-has ellen issza a’ föld’ népe. A’ magvát jó enni száraz betegség, és tüdő-rothadás ellen. A’ vad-körtvély-fa’ levelei főve, az asszony’ leesett mátráját meg-gyógyítják, ha reá kötik. A’ ki sok gombát evett, körtvélyt egyék reá, le-nyomja a’ gyomrába, és meg-könnyebbül; ha pedig bolond mérges gombát ett, a’ vad-körte’ főtt’ levelei vizét igya reá, használ. Gőz-ferdőt-is tsinálnak a’ leveleiből az Asszonyok’ a’ méhanya’ nyavalyáiban. Ha a’ borban a’ körtvély fellyülleveg, nints meg-házasítva a’ sógor Uramtól; ha le-űl, víz-van benne. A’ Nemei közti ezek leg-esméretesbek: Falema; Favonia; Volenia; Purpeaiana: Pergámen-, Muskotály-, Fontos-körtvély; Tsászár-körtvély; Nyakaskörtvély; Vad-körtvély; és Vatzkor.

483. Spinacia foliis sagittatis, feminibus aculeatis. Magy. Spinátz; Barát-paréj; Paréj, Német. Spinat. Frantz. Epinars. Oláh. Spinátze. Tót. Sspinak. A’ mi német szomszédinknál esméretesb a’ spinót, mint sem a’ mi nemzetünknél. Innét ők egy esztendőben kétszer szokták vetni, úgymint Mártiusban, és Septemberben. Ez nem nevelkedik olly igen nagyra mint ez egyéb par éjok neme, hanem sima, egy újnyi vastagságú ágai, a’ földön szétterjeszti, és igen kövér. A’ német konyhákon igen közönséges étel, de nálunk inkább egész nyáron által tsak a’ sertések hizlaltatnak véle, a’ mellyek igen kedvellik, ha korpával öszve kevertetnek. Azt mondják róla, hogy a’ beteg

149