Surányi Dezső (szerk.): A szenvedelmes kertész rácsudálkozásai. Dokumentumok a magyar kertkultúra történetéhez - Magyar Hírmondó (Budapest, 1982)

V. fejezet

véssél. Gyakorta fualkodásokat is szereznek, mindazáltal ha vékonyítóval és a szelet kiűzőkkel vétetnek bé, nem annyéra ártanak. A főttek inkább vastagítanak és a hasat is inkább meglágyítják. Hasonlóképpen a sültek a gyomrot megerősítik és az ő szomjúságát megenyhítik, főképpen az édesek és a szagosak, ha anissal, köménnyel és nádmézzel sat. főzettetnek meg. Az erdeiek felettébb szorítanak és a gyomor csemerét felindítják. 7. A szilvafa ágasbogas, héjjá keményebb, levelei fogasok s hosszúka kerekdedek, gyümölcse is hosszúka gömbölyeg. Mindennémű szilvák hidegek és nedvesek, minekokáért is gyenge gyomroknak nem jók, főképpen ha nyersek, mert az asszuk nem olyan ártalmasok. Az édesebbek a hasat meglágyítják, a savanyóbbak őtet megszorítják. Az ezekből készíttetett liktáriom sokféle meleg nyavalyák ellen használ. A szilvafából kifolyó gumi (enyv) ha borban megitatik, az árénásoknak sokat használ. A kökényfa (vad-szilvafa) a mondottnál kisebb mind maga s mind gyümölcse. Ezeknek virágjából lecsepegtetett víz hatalmasan használ az oldalfájások és a mellynek sokféle nyavalyái ellen. 8. A nyoszpolya nagyságára nézve egy annyi, mint az almafa, de tövisesebb, ágai pihesek (mohosok) és tövisesek, az almafa mellett örömesben nő. Az ő gyümölcse három, négy avagy öt magot (kövecskét) foglal bé magába, először zöld és keményebb, osztán mézszínű sárga és lágyabb, a hasat megállítja, minekokáért nyárba a hasmenés ellen jó véle élni, főképpen ha jól megkészíttetik. 9. A cseresznye levelei olyanok, mint a nyoszpolyáé, fogasok és darabo128