Boros Pál (szerk.): A Pest megyei agrárszocialista mozgalmak történetének bibliográfiája (Budapest, 1972)
Bevezető
A független szocialisták szervezkedése azért jelentős, mert: a) Országos méretekben meg akarták szervezni a mezőgazdasági bérmunkásokat, és a mezőgazdasági proletariátus mellett a birtokos parasztság egy részét is érdekeltté akarták tenni a szervezkedésben. b) Előremutató szervezeti koncepciót alakítottak ki: minden községben alakuljon szocialista pártszervezet, ennek vezetésével földmunkás szakszervezet, és a szakszervezeti bizalmiak irányításával létesüljenek mezőgazdasági kamarák is, amelyek az egész parasztságot tömörítenék. c) A mezőgazdasági proletariátus mozgalmában Magyarországon először alkalmazták a sztrájk fegyverét. d) Keresték azokat a követeléseket, amelyek a magyar viszonyok mellett alkalmasak voltak a mezőgazdasági munkások és birtokos parasztok dolgozó tömegeinek megnyerésére és harcbavitelére a fennálló rend ellen, végső soron a szocializmusért. A szocializmust mint végcélt és a nemzetköziség eszméjét nem adták fel, de a jövő államára vonatkozó nézeteik Schmidt Jenő anarchista tanításait is tartalmazta. e) A dolgozó tömegeket következetesen a fennálló renddel való szembenállásra nevelték. Mindezen kérdések differenciált feltárása, a sokoldalú problémaközelítés a marxista történetirodalomban azért is sikerülhetett, mert 1945 után kerültek elő a különböző szervek kéziratos dokumentumai. A tárgyalt marxista feldolgozásokra az elmondottakon túl még az is jellemző, hogy a szociáldemokrata vezetőség már vázolt, opportunizmusba hajló álláspontját árnyaltan tárgyalja és külön kiemelik azt is, hogy a pártvezetőség és a vidéki szervezetek magatartása különbözött az aratósztrájkok és a földosztó mozgalmak kérdésében. Fontos elem az is, hogy e feldolgozások kimutatják az agrárszocialista mozgalmak tárgyalásakor a rendőrség, csendőrség magatartásának egyöntetűségét. Az államgépezet ugyanis mindkét szocialista irányzatot megkülönböztetés nélkül kíméletlenül üldözte. A bibliográfiában tárgyalt dokumentumokból nem derül ki, hogy a Pest megyéből elinduló független szocialista szervezkedés miért hal el olyan gyorsan a megyében. Ennek talán két oka lehet. Az egyik az, hogy Pest megyéhez a budapesti pártvezetőség igen közel volt és a központi apparátus a helyi szervezetekkel állandó kapcsolatot tartott. A másik ok talán arra vezethető vissza, hogy Cegléden és a nagykátai járás községeiben a tárgyalt időszak előtt is helyi szociáldemokrata pártszervezetek működtek, amelyek a független szocialisták sztrájkindító törekvéseit támogatták, de a külön párttá alakulást már nem helyeselték. Bibliográfiánk rendszere időrendi. Az önálló, a gyűjteményes munkák, a periodikák és a levéltári források csoportosításában tárjuk fel anya-5.
