Boros Pál (szerk.): A Pest megyei agrárszocialista mozgalmak történetének bibliográfiája (Budapest, 1972)
A Pest megyei agrárszocialista mozgalomról szóló irodalom bibliográfiája
márton és Tóalmás községekben lépett fel szociális mozgalom a szociáldemokrata párt jelszavai alatt és elsősorban az általános szavazati jog kivívását tűzte ki feladatául, továbbá a munkásnép helyzetének javítását kívánja elérni munkássztrájkok rendezése által olymódon, hogy az évi átlagos napszám legalább 1 forint 20 krajcár legyen. A mozgalomba községenként kb. 120—350 főig csatlakoztak és Farmos, Nagykáta és Tápiószentmárton községekből munkáskor alapszabályokat is mutattak be jóváhagyás végett, de azok a nagyméltóságú belügyminiszter úr által jóváhagyás nélkül küldettek vissza. Naponként van alkalmam a mozgalom vezetőjével érintkezni, azoknak szavaiból sikerült megtudnom, hogy a napszám emelésével teljesen ki lennének elégítve. Az aratásnál az eltöltött munkáért kárpótlást kérnek, mert a mozgalom budapesti vezetői elhitették velük, hogy az eltöltött munkát potyára végzik, mert az aratórész csak kizárólag az aratási munka után jár. Legújabban lehangoltság mutatkozik a mozgalomhoz csatlakozott munkások között, mert a budapesti központi szociáldemokrata párt vezetőségétől lapok útján arra lettek ösztönözve, hogy aratásra még ne szerződjenek. A birtokosok többszörösen tűztek ki gondolkozási időt, de miután több helyen még vonakodtak aláírni, más járásbeli községekből fogadtak aratókat. Néhány községben az elégedetlenség már nyilatkozik az izgatok ellen és mint tegnap értesültem Tápiószecsőn az egyik főizgató Gazsi Istvánt már megverték, mert neki tulajdonítják, hogy több gazdaságban a favágást nevezettnek kihívó izgága és fenyegető magatartása miatt nem kapták meg. Ezen hír valóságáról eddig meggyőződni még nem volt alkalmam. Tápiószentmártonból T. Kocsi Illés volt bent nálam, hogy. az ottani munkásnép legfőbb óhajtása volna a birtokosokat kiengesztelni, hogy az ottani aratómunkát ismét maguknak biztosítsák. A földbirtokosok részéről e hó 17-ig adatott is gondolkodási idő nekik. Félő azonban, hogy a szocialista lapok által még mindig következetesen félrevezetett munkások még mindig felülnek azok bíztatására, akik a szerződés megkötését nem javasolják. Járásomban a mozgalmat élénk figyelemmel kísérem, de eddig olyan jelenségeket, mint a lapok közlései szerint Szabolcsban tapasztalhatók, nem észleltem, mert a nagybirtok felosztásáról a munkásnép egyáltalán nem álmodozik”. 166. A monori járás főszolgabírójának jelentése a főispánhoz. PrhL. Főispáni biz. iratok. 1898. febr. 13. Komolyabb munkásmozgalom csak Alberti, Irsa és Üllő községekben van. Programjuk a következő: általános szavazati jog, sajtószabadság, a magyar munkásnép helyzetének javítása, és a megfelelő aratási szerződések. 42
