Boros Pál (szerk.): A Pest megyei agrárszocialista mozgalmak történetének bibliográfiája (Budapest, 1972)

A Pest megyei agrárszocialista mozgalomról szóló irodalom bibliográfiája

agrárszocialisták megérkeztek. A ceglédi szocialisták egyesével, kettesével a küldötteket éjszakára befogadták. A költségeket és napidíjakat a szocialista körök fizették ki. Az első napon a küldöttek igazolása, vezető tisztviselők megválasztása volt. A 13 napirendi pont közül csak az elsőt vitatták meg. A kongresszus elnökei Pusztai Pál (Orosháza), Kardos József (Cegléd), és Bors Pál (Orosháza) voltak, akik a kongresszus három napja alatt az itt említett sorrendben elnököltek. A jegyzőkönyvvezetők Molnár Ferenc (Szentes), és Jávorcsik János (Cegléd) voltak. Az említetteken kívül három kisegítő elnököt és három kisegítő jegyzőkönyvvezetőt is választottak. Az első szónok 15 percig, a hozzászólók 10 percig beszéltek. Csuzdi Ferenc az első napirendi téma előadója volt, aki Várkonyi jobbkeze és a munkáskongresszus létrehozásának egyik fő szervezője volt. A második napirendi pontot Bors Pál terjesztette be.” A feljegyzés gyenge szónoknak és rajongó agrárszocialistának nevezi a földmunkást. Molnár Ferenc a harmadik és ötödik napirendi pont beterjesztője volt. A további napirendi pontokat Jancsik Lajos, Csuzdi Ferenc, Békés Imre, ifj. Dobos István, Pupeti Pál, Kardos József, végül ismét Molnár Ferenc terjesztette be. „A kongresszus alatt sem a belső, sem a külső rend nem zavartatott meg, sőt úgy egyik, mint a másiknál az apróbb incidensek leszámításával, a kongreszszus példás rendben lefolytnak mondható. A belső rendet illetően a kongresszus minden tagja a tanácskozási szabályzatot pontosan megtartotta. Az egyes szónokok, bár erősen hangsúlyozták a munkásnép kiszipolyozását, bírálat tárgyává tették a társadalmi intézményeket, de a törvény határain belül maradtak, olyan kifejezések, amelyek a hatóság közbelépését tették szükségessé csak egy pár esetben használtattak. Kovács János ügyét a hódmezővásárhelyiek napirendre akarták tűzni, de a hatóság közbelépésére a napirendről Szántó Kovács János ügyét levették. Csuzdi Ferenc radikalizmusát megfenyítették. A kongresszus indítványozta, hogy a kivételes állapotot, amelyet az Alföldön vezettek be, szüntessék be, vagy az egész országra terjesszék ki. Ezt az indítványt a hatóság közbelépésére módosították olyan formában, hogy a határozat utolsó részét elhagyták. Az egyszerű emberek meglepő fegyelmezettségi jártasságról tettek tanúbizonyságot. Várkonyi István, aki a mozgalom lelke, sokat tett, hogy az agrárszocialista-mozgalom harcosai fegyelmezett fellépésükkel harcoljanak a boldogabb jövőért.” Várkonyi ideológiai nézeteit elemezve a jelentés megállapítja, hogy mozgalmának lényege az, hogy a szocializmus tanításait csak a földművesekkel lehet Magyarországon elterjeszteni. Aranyi beszámol arról is, hogy Csuzdi Ferenc több kijelentésében dicsérte a kormányt. A szociáldemokrata vezetőség és Várkonyi ellentétét is vázolja és külön