Boros Pál (szerk.): A Pest megyei agrárszocialista mozgalmak történetének bibliográfiája (Budapest, 1972)

A Pest megyei agrárszocialista mozgalomról szóló irodalom bibliográfiája

szervezetek és szakszervezetek határozott kettéválasztását, valamint azt, hogy minden megyében, járásban és községben alapszervezetek működjenek.

14. A magyar forradalmi munkásmozgalom története. 1. köt. Szerk. Nemes Dezső, Cseterki Lajos, Friss István stb. Közreműköd. Erényi Tibor, Gábor Sándomé, Hajdú Tibor stb. Bp. 1966, Kossuth Kiadó. 40—42. p.

Az 1896-os kongresszus után a szociáldemokrata vezetőségben új ellentétek támadtak. Várkonyi programjának ellensúlyozására, a Földmívelő című lap széleskörű elterjedésének csökkentésére indították a Földművesek Szaklapja című szociáldemokrata kiadványt. 1897. január 30. és február 2. között megtartott budapesti és a február közepén tartott ceglédi kongresszusok több kérdésben teljesen azonos döntést hoztak. A ceglédi kongresszus a földmunkások és a földművelők érdekeit pontosabban tükrözte. Az MSZDP 1897 júniusában tartott kongresszusán Várkonyi Istvánt a pártvezetőségből és a Szociáldemokrata Pártból kizárták. Erre volt a válasz az 1897-es szeptemberi ceglédi kongresszus, ahol megalakították a Független Szociáldemokrata Pártot. A párt programja több pozitív határozata mellett anarchikus elemeket is tartalmazott, így többek között az állam megszüntetését is követelte. A Bánffy-kormány, bár kihasználta a dolgozó paraszt tömegek megoszlását, ugyanolyan csendőri terrorral lépett fel mind a két szocialista irányzattal szemben.

15. FARKAS József

Agrárszocialista mozgalmak 1890—1907. Szeged. 1968, 61 p.

Hódmezővásárhelyen és Orosházán a földmunkás-kongresszust már 1894-től össze akarták hívni. Erre nem kerülhetett sor, mert a hivatalos szervek nem engedélyezték. A szaklap kiadásának gondolata is felmerült. A Földmívelő című lap 1896. augusztus 29-én indult. Várkonyi finanszírozta és kezdetben Csizmadia Sándor szerkesztette. A lap Várkonyi demokratikus földprogramja mellett szállt síkra. A Földmívelő a független szocialista mozgalom irányítója lett. A két ceglédi kongresszus után a lapnak már 4000 előfizetője volt. 1898-ban a csendőri terror az agrármozgalmakat szétverte, a Földmívelőt betiltották, Várkonyi István ellen eljárást indítottak és hat hónapi fegyházra ítélték. A független szocialista mozgalom anarchista filozófusa Schmidt Jenő Bakunyinhoz hasonló tanokat hirdetett. Várkonyi programjának lényeges eleme, hogy a földosztást csak átmenetnek tartotta és a kis gazdaságot ezzel akarta a nagyüzemi termelésre előkészíteni. Ebben a vonatkozásban Várkonyi programja hazánk 1945 utáni fejlődésének előzménye lett.

11