Lakatos Ernő (szerk.): A modern krónikaírás Pest megyében (A Pest megyei krónikaírók 1967. május 22-én tartott első megyei tanácskozásának anyaga) - Pest megyei levéltári füzetek 1. (Budapest, 1967)
Dr. Vigh Károly: A Pest megyei falukrónikáról, illetőleg falumonográfiákról
DR. VIGH KÁROLY A PEST MEGYEI FALUKRÖNIKAKRÓL, ILLETŐLEG FALU-MONOGRÄFIÄKRÖL A honismereti mozgalom az 1960-as években új tevékenységgel gazdagodott és országszerte tömegesen hozta létre a falu-, valamint az iskola- és üzemkrónikákat. Pest megyében viszont a felszabadulás 20. évfordulója kapcsán főleg falu-monográfiákat készítettek. A történettudomány álláspontja szerint egy monográfia megírása nagyobb szakmai felkészültséget követel a szerkesztőtől és munkatársaitól, mint a krónika-vezetés. Ezt azért kell hangsúlyoznunk, mert ha a honismereti mozgalom nagy létszámú Pest megyei gárdája képes volt megfelelni a monográfiaírással járó feladatnak, akkor jogosan reménykedhetünk abban, hogy most rátérve a krónika-szerkesztésre, ezt a feladatot is jól megoldja. Bár a helytörténeti monográfia és a krónika rokon műfaj atekintetben, hogy mindkettő a helytörténetírás egy fajta tevékenysége, hiba volna, ha a kettő között nem ismernénk különbséget. A krónika elsősorban a falvak jelenkori, szocializmust építő korszakával foglalkozik és évről-évre haladva, folyamatosan rögzíti a termelőmunka fontosabb eseményeit, adatait, a társadalmi viszonyokra, szociális állapotokra vonatkozó tényeket, ad tájékoztatást a kulturális élet egyes területeiről. Végül minden krónikában megtalálhatjuk az eseményekhez kapcsolódó dokumentum-anyagot: újságkivágatokat, iratokat, illetve azok másolatait, térképet, vázrajzokat, grafikonokat, valamint fényképeket. Szemben az évkönyvszerű krónikával, a helytörténeti monográfia egy adott táj, vagy település (jelen esetben egy falu) életének, a különböző társadalomtörténeti korszakokban végbemenő sajátos fejlődésének a lehető legteljesebb, komplex képét 47
