Lakatos Ernő (szerk.): A modern krónikaírás Pest megyében (A Pest megyei krónikaírók 1967. május 22-én tartott első megyei tanácskozásának anyaga) - Pest megyei levéltári füzetek 1. (Budapest, 1967)
Dr. Jánosi Ferenc: A modern krónikaírtás elvi-módszertani kérdései
Kettős népművelési funkcióját tekintve tehát úgy működik a krónikaírás, mint komplex vevő- és adóállomás: a történelemmé vált múlt és a történelemmé váló jelen feltárása és megírása során gyűjti a haladó, cselekvő hazaszeretet energiáit, s tovább sugározza azokat a krónika megismertetése útján ifjúságunkba, népünkbe. Őrzi és továbbadja a múlt demokratikusforradalmi örökségét, egybeötvözve azt a jelen alakuló, szocialista hagyományaival, a jövő gazdagítására. Ügy formálja, fejleszti népünk szocialista tudatát, hogy odaköt, odatapaszt a hazához, s ugyanakkor egybeforraszt a népek hazájának, a nagyvilágnak a fejlődésével. A krónikaírás népművelési funkciója elsődleges ugyan, de csak mint „primus inter pares”, mellette semmiképp sem szorulhat háttérbe a történetírás támogatásának funkciója. E két szerep egysége és kölcsönhatása szükségszerű: minél inkább figyelembe veszi a krónikaírás a népművelési feladatokat, annál inkább törekszik gazdag, sokoldalúan hasznosítható helytörténeti forrásanyag összegyűjtésére, s megfordítva: minél értékesebb helytörténeti kútfőkké válnak a krónikák, annál eredményesebben kiaknázhatok a népművelési munkában is. Ami most már a krónikaírás tudománysegítő funkciójának tisztázását illeti, itt a modern krónika adott fogalmi meghatározásából („eseménynaplókra, beszámolójelentésekre és dokumentumgyűjteményre tagolódó évkönyv”), illetve historiográfiai hasznosításából kell kiindulnunk. Eszerint a jól vezetett, modern helyi krónika a helytörténetírás pótolhatatlan forrásanyagát képező kútfő. E minőségében élesen elhatárolandó a helytörténeti monográfiától, mely az adott település, ipari, mezőgazdasági üzem, intézmény stb. életének, a különböző társadalmi-történeti korszakokban végbemenő, sajátos, belső fejlődésének átfogó és komplex képét adja, az országos fejlődésbe beleágyazottan, a megegyezés és eltérés mélyreható elemzésével és feltárásával, a legszélesebb forrásanyag kritikai felhasználásával, hogy a helyi fejlődés gazdag variánsainak kimunkálásával segítse az országos fejlődés fő vonalának minél pontosabb, hitelesebb megrajzolását. A krónika ennél szerényebb, de a maga módján ugyancsak hézagpótló feladatra vállalkozik, amikor éves viszonylatban öszszegyűjti, s a helytörténetírás rendelkezésére bocsátja a település, munkahely életének szektorok szerinti lényeges eseményeit, adatait. E funkció fontosságát mindennél jobban bizonyítja az a körülmény, hogy a modern munkamegosztás állandó differen22
