Nagy József: A Közúti Gépellátó Vállalat története (Budapest, 1976)

Közúti Hídfenntartási Vállalat

A megalakított vállalat tevékeny­ségét igen sokoldalúan határoz­ták meg. Feladata közé tartozott: híd és hajóroncsok kiemelése, hidak javítása, kisebb hídszer­kezetek gyártása és szerelése, búvár, tűzszerész, talajfuró, vasbeton előgyártó munkák, stb. A vállalat telephelyeként a Bo­ráros híd pesti /ma Petőfi híd/ lábánál, a Közraktár- utcai ki­égett elevátorházat és területét jelölték ki. /ll. és 12. képek/ A Duna-parti, Közraktár utcai telep nem nyújtott valami vi­gasztaló látványt. A kiégett épületek, az ideiglenesen hoz­záépített színek kevés menedé­ket adtak. A vállalat létszáma ekkor mintegy 500 fő volt. Télen-nyáror az időjárás vi­szontagságainak kitéve, mostoha körülmények között dolgoztak. A miihelyekből - ha a.zokat egy­általán annak nevezhetjük - közvetlen kilátás nyílt a csil­lagos égboltra. RONCSEMELÉS A háború uj épitési profilt ho­zott létre, a roncsemelést. A hajó- és hidroncsemelő cso­portok szakszerűen, nagy bátor­sággal és lelkesedéssel végezték nehéz munkájukét. E közben kóstolták meg ez alko­tás örömét. A lelemény, az alkotni vágyás hozta létre a vizalatti vágópisz­tolyt. A terjedelmes vasalkatré­szek robbantása rendkivül körül­ményes és drága. Végső soron az eredménye is bizonytalan. A leg­kézenfekvőbb a lángvágással való darabolás ler.ne. Igen, de hol van ilyen vágókészüléké Külföl­dön gyártanak. A.z ország kifosztva. Nemes valu­tát adni ezért luxus lenne. Próbáljunk magunk valamit csinál­ni . Az ötletből valóság lett. A kí­sérlet bevált. De nézzük, mi volt ennek a lényege. Az ujitó olyan készüléket szer­kesztett, amelyet hazai gyártá­sú, általánosan használt auto­génvágó pisztolyokra lehet sze­relni. A vágópisztoly szabvány­­méretű égőfejtőkéjére pontosan, jól záró oxigénkamrát húztak, melyet kétrészes szorítókengyel­lel rögzítettek. Az oxigénkamra üregébe torkollott a külön oxi­génpalackkal összekötött, nyo­máscsökkentővel szabályozható oxigén. Természetesen könnyű volt utó­lag regisztrálni, de ki tudja, mennyi gond, töprengés, álmat­lan éjszaka eredménye volt ez a készülék. A különleges felkészültségű cso­portok részben maguk alakítot­ták ki azokat a gépi berendezé­seket is, amelyek alkalmassá váltak arra, hogy ezt a nem min­dennapi feladatot elvégezhessék. A Ganz Gyárban készült "József Attila" és az "Ady Endre" 100 tonnás uszódaruk segítették a roncsemelések munkáját. Itt kell megemlíteni, hogy a KHi azonos főosztályához tarto­zó Hidépitő Vállalat szintén je­lentős roncsemelést végzett. A roncsemelés óriási feladato­kat rótt a vállalatokra. Mun­kájuk nyomán sorra emelkedtek ki a Duna, a Tisza és a többi ( nagy folyóba zuhant hidak ron­csai. A feladat nagyságát mi sem bizonyltja jobban, hogy egyedül a Közúti Hidfenntartó Vállalatnak - a nagyteljesítmé­nyű uszódaruk segítségével is - közel 7 év megfeszített munká­jára volt szükség, hogy vizi­­utjaink megszabaduljanak átkos terhűktől. A vállalat dolgozói hősi erő­­feszitésekkel munkálkodtak a hidak roncsainak kiemelésénél. 19A9-ben a dunaföldvári, a csong­rádi , a solti vasúti és a bajai hid első roncsdarabjai is kibuk­kantak. Ezeken kivül még több­kisebb hid kiemelése fémjelzi a vállalatnak az ország újjáépíté­sében végzett munkáját. Ezeket követte a Margit hid, a Boráros téri, Lánchid /13 kép/ és a Ferencz József, majd az Erzsébet hid roncsainak kiemelése. A Duna-hidak közül a Ferencz József hid szenvedte el a leg­kisebb kárt. Ezért elsőként en­nek helyreállítását kezdték meg. 17 CEGLÉP!

Next

/
Oldalképek
Tartalom