Radványi Nagy József (szerk.): A ceglédi Kossuth Lajos Gimnázium jubileumi évkönyve 1899 - 1974 (Cegléd, 1974)
zata I. évfolyamán 3 gimnáziumi, továbbá a közgazdasági tagozaton 2 levelező osztály indul, s ezekben az években tanulócsoportjainknak a száma eléri a 34-et, a tanulók létszáma pedig meghaladja az 1100 főt. Minthogy az épület bővítése. vagy új épület biztosítása nem volt lehetséges, elkerülhetetlenné vált a többműszakos tanítás bevezetése, vagy pedig hatalmas tömegeket kellett volna kirekeszteni a középiskolában való tanulás lehetőségétől. Erre semmiképpen sem vállalkoztunk. A többműszakos tanítás rendkívüli megterhelést jelentett tanulóknak és nevelőknek egyaránt. A nevelőtestület tagjai számára a legnagyobb jószándékkal és igyekezettel sem tudtuk a többműszakot egyműszakká varázsolni, és az így végzett munka napi 10—12 óra helytállást kívánt a nevelőtestület tagjaitól. A nyomsztó teher mellett egyetlen vigaszunk volt, hogy a mostoha körülmények ellenére a nevelőtestület erőfeszítése, lelkes munkája meghozta gyümölcsét, biztosítani tudta a ceglédi tanulók középiskolai továbbtanulását, és iskolánk tanulmányi szintje nem csökkent, sőt igazolódott annak a régi latin közmondásnak az igazsága, hogy „sub pondere ereseit palma”. Ezt bizonyítják érettségi vizsgáink nem csökkenő színvonala, a hazai és külföldi egyetemekre felvett tanulóink magas száma, de az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen és egyéb versenyeken szereplő tanulóink kiemelkedő eredményei is. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy tanulók és tanárok nagy örömmel fogadtuk a többműszakos tanítás 1968. január 1-én történő megszűnését, annál is inkább, mert ez városunkban új középiskola felépítésének befejezését, új önálló középiskola működésének megkezdését és nyomasztó terheink csökkenését jelentette. Azok a tantervi változások, amelyek a gimnáziumok újszerű, épülő szocialista társadalmunk igényeiből adódó céljainak, feladatainak meghatározásában bekövetkeztek, iskolánk életében is érvényesültek. A felszabadulás első éveiben működő társadalomtudományi és természettudományi, majd az ezeket felváltó humán és reál osztályok mellett megjelentek a tagozatos osztályok. Megyénk iskolái közül a Kossuth Gimnázium elsőként vezeti be az orosz nyelvi tagozatos osztályt, majd később német nyelvi tagozatos osztály kezdi meg működését. A szülők és tanulók gyorsan felismerték az idegen nyelv tanulásának jelentőségét és hasznosságát, ezért ezek az osztályaink egy-kettőre népszerűkké váltak, és a beiskolázások alkalmával mindig túljelentkezés történt. Amikor a gimnáziumi tanulók száma iskolánkban is többszörösére növekedett, és a felsőfokú tanulmányokra kisebbik részük nyert csak felvételt, többségük pedig a középiskolai tanulmányok befejezése után a gazdasági élet területén helyezkedett el, vagy szakmát tanult, szükségessé vált a gimnázium mint középiskola kettős funkciójának a megfogalmazása. Ennek során tanulóink pályaválasztását, az érettségi után történő munkábaállását segítő szakmai előképzés, az 5+1 oktatás néven ismert gyakorlati foglalkozás kezdődött meg. Minthogy iskolánk épületének zsúfoltsága miatt mühelytermek kialakítására nem volt lehetőség, városunk üzemeinek befogadóképessége is erősen korlátozott volt, csak annyi osztályban és ott szerveztünk üzemekben folyó gyakorlati oktatást, ahol az eredményes és hasznos működéshez a személyi és tárgyi feltételek biztosítva voltak. Osztályaink többségében 2 órás gyakorlati oktatás folyt. (Műszaki rajz, egészségügyi ismeretek.) Iskolánk felszabadulás utáni történetéhez és fejlődéséhez hozzátartozik közgazdasági szakközépiskolai tagozatának kiépülése. Minthogy gimnáziumi tanulóink létszáma túlméretezetté vált, közülük ugyanis nagyon sokan nem gimnáziumban, hanem szakközépiskolában, ipari tanuló iskolában szerettek volna tanulni, szükségessé vált, hogy Cegléden szakközépiskola nyíljék. Városunk és járásunk munkaerő igényét felmérve és a reális igényekre alapozva a felülről jövő javaslatoktól eltérően figyelembe vettük lehetőségeinket és a valós szükségletet, ezért közgazdasági szakközépiskolai osztály nyitására kértünk és kaptunk engedélyt. Közgazdasági szakközépiskolai tagozatunk 1963. szeptember 1-én évfolyamonként egy osztállyal, a levelező tagozaton pedig két közgazdasági technikumi osztállyal, a nappali tagozaton ipari- és mezőgazdasági bifurkációval kezdte meg működését. Az első érettségi vizsgát 1967. júniusában tartottuk. Nevelőtestületünknek nagy örömet jelentett, amikor szakközépiskolai tanulóink valamennyien a szakképzettségüknek megfelelő munkahelyen álltak munkába, vagy folytattak felsőfokú tanulmányokat. Sikerült a tanulók érdeklődését városunk és járásunk szakember szükségletével összhangba hozni. Miután a Széchenyi téren épült 8 tantermes középiskola elkészült, 1968. január 1-én közgazdasági szakközépiskolai tagozatunk önállósult, és mint közgazdasági szakközépiskola és gimnázium kezdte meg munkáját. Évfolyamonként ugyanis egy-egy gimnáziumi osztály is átlépett az új intézménybe. A következő évben a gimnáziumi osztályok fokozatosan megszűntek, és helyüket szakközépiskolai osztályok vették át. A Kossuth Gimnázium 1968. I. 1-től ismét csak gimnáziumi osztályokkal, mégpedig évfolyamonként 4—4 osztállyal működik. 7
