Radványi Nagy József (szerk.): A ceglédi Kossuth Lajos Gimnázium jubileumi évkönyve 1899 - 1974 (Cegléd, 1974)
alá, és a szerződést a városi közgyűlés ugyanazon a napon egyhangúlag elfogadta. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium „Hivatalos Közlöny”-e 1899. augusztus 18-i számában teszi közzé az értesítést, hogy Cegléden fokozatosan kifejlesztendő állami főgimnáziumot állítanak fel. Iskolánk 1899. szeptemberében kezdi meg működését. Az első esztendőben 92 tanuló iratkozik be, így szükségessé vált az első évfolyamon párhuzamos osztály nyitása. De erre az engedélyt az iskola csak nehezen és késve kapja meg, szeptember 7-én. Az egykori adatok szerint több jelentkező is lett volna, ha az iskola túlnépesedése miatt többet vissza nem utasítanak. A beírt 92 tanuló közül 77 ceglédi és 15 vidéki. Hogy valóban tiszteletben tartották az alapító megszorítását, igazolja a tanulók vallás szerint való megoszlása. Ez a következő volt: rk. 25; ref. 41; evang. 2; izr. 24; A tanulók szüleinek foglalkozás szerinti megoszlása pedig a következő: fm gazdálkodó: 18 iparos vagy kiskereskedő:52 tisztviselő:10 más értelmiségi:6 személyes szóig, tevő:6 Bár városunk lakosságának óriási többségét a parasztság jelentette, gyermekeit viszonylag kis számban küldi a gimnáziumba. Annál jelentősebb számban tanulnak viszont a gimnáziumban az iparos, kereskedő lakosság gyermekei, jóllehet a polgárság a századvégi és eleji Cegléd lakosságának vékony rétegét jelenti, és gyermekeik a tanulók többségét teszik ki. Ez a tendencia egészen a felszabadulásig érvényesült. Az iskola az első 4 tanévben, minthogy saját épülete nem volt, a fokozatosan megszűnő polgári fiúiskola helyiségeiben volt elhelyezve. A városi közgyűlés 1901. november 28-án alakítja meg a gimnáziumi építőbizottságot, amely pályázatot hirdet az épület tervének elkészítésére. A pályázatot a „Kossuth népének” jeligéjű pályamű nyerte el, amelynek szerzője Pártos Gyula, neves műépítész. Az építkezés a Széchenyi téri 2073 négyszögöles telken 1902. július 28-án kezdődött, példás gyorsasággal folyt, és még októberben, a tél beállta előtt tető alá került az iskola, és az alapkő letételétől számított 13 hónap múlva megnyithatta kapuit a tanulók előtt. Az első érettségi vizsgát 1907-ben tartják. Az érettségi vizsgát tett tanulók száma mindössze 16 fő, az elsőben induló 92 tanulóból ilyen kevesen maradtak. A ceglédi gimnáziumra, csakúgy mint az ország többi gimnáziumaira jel— ' lemző volt, hogy a felső évfolyamok tanulóinak létszáma erősen csökkent. A nyolc osztályos gimnáziumok működése idején a IV. osztály választóvonalnak számított. A múlt rendszerben a tanulók itt kerültek válaszút elé, hogy folytatják-e felsőbb tanulmányaikat. vagy más szakirányú középiskolába lépnek át, (tanítóképző, kereskedelmi iskola stb.), avagy ipari tanulónak mennek. Az anyagi nehézségek mellett szerepet játszott a szelekció is. Az egykori nyolc osztályos gimnázium elsősorban felsőfokú tanulmányokra készített elő. Ez az oka annak, hogy az első évtizedekben a párhuzamosan induló osztályok tanulóinak csupán töredéke jutott el az érettségiig. A felszabadulás előtti évtizedekben egyetlen tanévben sem fordult elő, hogy a felsőbb évfolyam osztályait párhuzamosan kellett volna működtetni. Nyilvános tanulóként csak fiúk nyerhettek felvételt. A leányok magántanulóként folytathatták tanulmányaikat, engedélyt kaptak ugyan a tanítási órák látogatására, de a tanév végén magánvizsgát kellett tenniök. A leánytanulók egyenjogúsága a felszabadulás esztendejében, 1945-ben engedélyezett koedukációval valósult meg. Iskolánknak a megindulástól számított másfél évtized alatti egyenletes fejlődését az első világháború zavarta meg, és ez súlyos megpróbáltatást jelentett az iskola számára. Tanárok és tanulók közül sokan kerültek a különböző frontokra. A tanítási órák ellátásának szakszerűségét a tanárhiány miatt nem lehetett biztosítani. A háború alatt nagyon gyakorivá váltak a rendkívüli időben tartott hadi érettségik. Ilyenre 12 alkalommal került sor. Az első világháborúnak az iskola életére tett legmegrázóbb adata: a hadiszolgálatra bevonult ceglédi diákok közül 40-en életüket vesztették a pusztító háborúban. Az első világháború végét jelentő polgári demokratikus „un” őszirózsás forradalom lelkesedést váltott ki mind a nevelőtestületből, mind pedig a tanuló ifjúságból. A nevelőtestület tagjai közül többen igen aktívan kapcsolódtak be a 4
