Béres Károly (szerk.): A ceglédi Erkel Ferenc Állami Zeneiskola 35. éves jubileumára. Fejezetek a város zenei életének múltjából és jelenéből (Cegléd, 1986)

Cegléd zenei életének múltjából

6

A hírnév szárnyra kapja nevét és ő maga is nyughatatlan vérű ember. Cigánybandát szervez és bejárja az országot szerzeményeivel. (Dalidóknak nevezték ezeket az előadásokat.)

Énekét Fátyol nevű gordonkása kísérte, 27 vármegyében. Legnépszerűbb dalciklusa a Tóth Kálmán verseire szerzett "Szerelmi vadrózsák".

Említsük meg népszerű dalait, mint a magyar népies műdalköltészet ismert dalalkotásait. (Szomorúfűz ága, Megizentem az édesanyámnak, Engem hívnak Fábián Pistának, Csapj fel Berci katonának, Jaj de magas ez a vendégfogadó, stb.) Ebből a rövid felsorolásból is láthatjuk, hogy dalai ma is élnek és kedveltek, szinte állandó műsorszámai a népi zenekaroknak.

Mi magyarázza Simonffy nagy sikereit és hogyan értékeljük munkásságát?

Dalai valóban a legsikerültebb termékei ennek a műfajnak. Népdalszerűségre törekedett. Figyelte az éneklő parasztlányokat, tőlük leste el a népdalok építkezési fordulatait. Átvette dalainak népi korrekcióit és új kiadásaiban már ezeket közölte. Dalai Rózsavölgyinél jelentek meg Ábrányi Kornél zongora kíséretével. Zenei képzettsége minden népszerűsége ellenére igen fogyatékos volt, a korabeli ízlés dalain is nyomot hagyott, legtöbbje szentimentális műdal.

Cegléd zenei életének hagyományai az 1850-es évektől

Ha a zenei élet meglétét, vagy nemlétét vizsgáljuk, meg kell ismerkednünk azzal a társadalommal, mely szárnyára engedi vagy szárnyát szegi a zenei lehetőségeknek. Egy korabeli szakkönyv mindössze ennyi nevezetességet tulajdonít Ceglédnek: "Járási székhely. Megyei város 17.000 lakossal a pest-szolnoki vasútvonalon. Sok vörös bort termeszt." Ezt kiegészíthetjük azzal, hogy a lakosok túlnyomó többsége a virágkorát élő tanyavilágban él, a földdel való mindennapi küzdelemben, különösebb kultúrális igény nélkül.