Béres Károly (szerk.): A ceglédi Erkel Ferenc Állami Zeneiskola 35. éves jubileumára. Fejezetek a város zenei életének múltjából és jelenéből (Cegléd, 1986)

Cegléd zenei életének múltjából

24

Tanára: Zalánfy. Több orgonahangversenyt adott helyben és vidéken. Vezetője volt a Ceglédi Református Vegyeskamak és a Református Tanítói Énekkarnak, a Ceglédi Vasutas Dalkarnak. Szerzeményei: egyházi művek, magyar nóták, kari művek és több eredeti népdalátirat férfikarra.

Mezriczky Lajos

zenetanár, Cegléd, 1904. Cegléd. Tanulmányait a Zeneművészeti Főiskolán végezte, ahol 1932-ben zongoratanári oklevelet nyert. Tanárai: Stefeániai I., Keéri Szántó I.. Vidéken számos önálló hangversenyt adott (Cegléd, Szolnok, Abony), közreműködött több koncerten (Budapest, Győr). Három városban fejtett ki pedagógiai tevékenységet. (Cegléd, Abony, Szolnok)

Kardos Pál

1927-ben született Cegléden és már 1978-ban meghalt - tüneményes zenei pályát futott be, hiszen 1961-ben már docens a szegedi Tanárképző Főiskola ének-zene tagozatán. A Zeneművészet! Főiskolán Vásárhelyi Zoltán tanítványaként 1952- ben végezte el a karvezetői tanszakot. Utána a miskolci Bartók Béla Szakiskola tanára. Közben kórust szervez, s ezzel Debrecenben, de külföldön is - Arezzo, Zürich,. Várna, Middlesborough, stb. - több díjat nyert. Zenepedagógiai és művészi munkája mellett jelentős népművelő tevékenységet is folytatott. Számos előadást tartott itthon és külföldön. Pedagógiai munkásságának csúcspontja "Az énekkari vezénylés módszertana" című hézagpótló műve, amelyet többek között angol nyelvre is lefordítottak. Szakdolgozatai egymás után jelentek meg a karvezetéssel, az általános iskolai énektanítás sál, valamint az óvónői szakiskolai énektanítással kapcsolat ban. A későbbiek folyamán a kecskeméti Kodály Intézet alapító igazgató jelöltje. A Kodály Intézetben tanári állást nem akart vállalni, inkább elment a kecskeméti gimnáziumba ének-