Béres Károly (szerk.): A ceglédi Erkel Ferenc Állami Zeneiskola 35. éves jubileumára. Fejezetek a város zenei életének múltjából és jelenéből (Cegléd, 1986)

A intézményben 1985/85-os tanévben működő ifjúsági és felnőtt művészeti együttesek

124- Búcsúzás előtt még meghív egy zenekari próbára. A városi kamarazenekar tagsága az iskola tanáraiból tevődik össze. Dávid Sándor szakfelügyelő dirigálásával gyakorolnak. Az intézet egyetlen ütőhangszeres tanára, Banai Istvánná is elfoglalja helyét a xilofonnál. A karnagy figyelmet kér és felcsendül Kodály Intermezzója.- A művelődési központ új színháztermének avatására ké­szülnek - súgja fülembe az igazgató.- Jól együtt van a gárda, és a dinamika sem hiányzik - válaszolom, miközben csendben behúzom magam mögött az ajtót. Valkó Béla (Szocialista Művészetért) a művészeti szakszervezetek lapja Hangverseny a Néprajzi Múzeumban CSILLAGSZEM!! LÁNYOK FUVOLÁVAL (1985. XI. 4.) Kereken tízéves hagyománya van annak, hogy a Néprajzi Múzeumban alkalmanként hangversenyt adnak énekkarok, kama­raegyüttesek és szólisták. Kezdetben elsősorban olyan mu­zsikusokat hívtak meg, akik a magyar népzene kincsestárának darabjait elevenítették meg. Az idők folyamán,' mint minden, ez a gyakorlat is változott, lassacskán átalakult rendsze­res, vasárnap délelőtti házi muzsikává. Megvallom, kezdettől szimpatizálok az efféle kezdeménye­zésekkel. Okos ötlet a zene barátait becsalogatni a múzeumba hiszen ha már ott vannak, biztosan nem mulasztják el megnéz­ni a tárlatokat sem. Aki meg eleve a kiállítások kedvéért jön, kellemes, oldott hangulatban bóklászhat, nézelődhet. És ha éppen kedve tartja vagy elfáradt, leülhet néhány perc­re a közönség soraiba. Itt nem tilos - mint egyébként a hang

Next

/
Oldalképek
Tartalom