Magyar László (szerk.): 50 éves a Ceglédi VSE - CVSE jubilieumi műsorfüzet 1. (Cegléd, 1984)
SZERTORNÁTÓL ß SPORTAKROBATIKfllG A tornával már a múlt század végén is foglalkoztak városunkban, de komolyabb szintre nem sikerült akkor eljutniuk. A változást a felszabadulás utáni évek jelentették, amikor lényegében sikerült ezt a sportágat is meghonosítani Cegléden, mely azután az országos színvonalat is elérte. A szakosztály a Ceglédi Szakszervezeti Sport Egyesület színeiben alakult meg 1950- ben, szakosztályvezető és a női csapat edzője Kürti Béla1, a férfiak edzője pedig Kovács Ferenc lett. Átszervezés miatt a tornászok 1951-ben a Ceglédi Építőkhöz kerültek, s színeiben csaknem húsz éven át sportoltak. Az addig csak szertornával foglalkozó ceglédiek 1953-ban jelentkeztek a „gúlások” között is (ma sportakrobatika) ahol a fiúk még az első osztályban is jól megállták helyüket, sőt 1955-ben az I. o. országos bajnokságon a Füle—Tóth—'Keresztény női hármas magyar bajnoki címet nyert. 1957-ben a ceglédiek felhagytak a gúlázással, ezután már csak ünnepeken, bemutatókon szerepeltek gúlákkal. Az erőket a szertornára összpontosították, s ott kiváló eredményeket értek el. A legeredményesebb tornász Füle Judit volt, aki a középiskolások és a mesterfokú tornászok között is bajnoki címet tudott nyerni, s ezentúl eredményesen képviselte hazánk színeit a különböző nemzetközi (olimpia, világ- és európabajnokság) versenyeken is. A magyar ifjúsági, utánpótlás és felnőtt magyar válogatott keretekbe rajta kívül többen is bekerültek: Arany László, Horváth Izabella, Kerekes Katalin, Kovács Ferenc, Kratochwill Erzsébet, Tóth Marika. A Ceglédi VSE 1972-ben vette át a tornaszakosztályt. A Vasutas Sport Egyesület nagyobb lehetőségekkel — sportiskolái képzés bevezetése — biztatott. A tárgyi és személyi feltételek viszont nem voltak meg a kiemelkedő eredményeket biztosító munkához, így nem sikerült kilábalni a hullámvölgyből. A (1) A sportág megteremtője és csaknem 25 éven átvezetője Kürti Béla testnevelő tanár volt. Fáradhatatlan munkája során remek versenyzők nőttek ki kezei alól. Lelkesedése lendítőerő volt a kezdeti, nehéz években is: így a szakosztálynak nem volt pénze a drága tornaszerekre, az újonnan bevezetett felemáskorlátra. Az alsó karfa — hogy tanítványai gyakorolni tudjanak — egyik „tartóoszlop” így Kürti Béla egyik válla lett. 1976-ban nyugalomba vonult, végétért a ceglédi tornasport „hősi" korszaka. 70-es években egyre romlottak az eredmények, a felnőtt női tornászok férjhez mentek, avagy továbbtanulásuk miatt költöztek el a városból. Kürti Béla hatvan évesen fizikailag már nem tudta oktatni a nehéz elemeket, így az edzők egymást váltották, ennek pedig a szakosztály eredményei látták kárát. Az egyesület 1978-ban Váradi László testnevelő tanár-j elöl tét szerződtette főhivatású tornaedzőnek. A szakosztály felépítését az alapoknál kellett kezdeni. Az óvodások, valamint az általános iskolákból az első, második, harmadik osztályosok kiválasztásával kezdődött el a város tornaéletének új korszaka. A szertorna mellett sportakrobatikával is foglalkoztak a gyerekek, mivel a helyi körülmények ennek a sportágnak felelnek meg leginkább. A CVSE tomászgárdája a legdinamikusabban fejlődő szakosztályunk lett. Ebben nagy része volt annak, hogy a vezető-edző felismerte az akrobatikus torna lehetőségeit, észrevette, hogy újra fellendül ez a szakág. Szertornászait sportakrobatikára „állította át”, akik — mint az eredmények is mutatják — alkalmasak nagy eredmények elérésére. FEJLŐDÉS, AZ ÉVEK TÜKRÉBEN 1979: újra megyei elsők A női edzői tisztet — aminek megoldása éveken keresztül nem sikerült — 1980-ig Varga Katalin látta el. Lelkesedésével, szakmai tudásával igen jó gyakorlatokat koreografált a lányoknak. A rendszeres munka újbóli bevezetése már az eredményekben is jelentkezik: a Országos ifjúsági II. o. bajnokcsapata 29
