Magyar László (szerk.): 50 éves a Ceglédi VSE - CVSE jubilieumi műsorfüzet 1. (Cegléd, 1984)
A TEKE NB I. BAJNOKCSAPATA: A CVSE (1949-BEN...) Az egykori krónikák szerint a lovagi tor-ţ nák során Magyarországon már Mátyás király korában is kugliztak. A tornákon résztvevő lovagok és udvarhölgyek kedvelt időtöltése volt a fabábuk döntögetése. A múlt század utolsó évtizedeiben, valamint, a századfordulón a sportolni vágyók városunkban a korcsolyázás mellett a kuglijátéknak hódoltak szeretettel. Sok olyan egylet működött, amelynek az udvarán a földes és domború altalajú kuglipálya már megtalálható. Vasárnaponként messzire hangzott a kuglizók zaja, az elgurított golyók dörömbölése, az eldöntött bábuk hangos csörömpölése. A helyi újság, a „Cegléd” az 1879. július 19-i száma, már megemlékezik a városi „NÉPKÖR”-ben folyó kuglizásról, mint a szórakozás egyik formájáról”... Ebből az italozással egybekötött egyleti, illetve kocsmai szórakozásból fejlődött ki századunk harmincas éveire — főleg az aszfaltpálya feltalálása után — a komoly edzettséget és felkészülést követő versenyszerű tekesport városunkban. A TEKÉZÉS HŐSKORA A kuglizás korsó sörökkel és hosszúlépésekkel társult korszaka, a díjazásokkal és fogadásokkal egybekötött alkalmi kugliversenyek már nem elégítették ki a kispolgári, a gazdálkodó és az iparos rétegeket. Az egyes egyletekben a kuglijátékot szeretőket megkezdték csapatokban szervezni. A szervezkedés élenjárói Cegléden a ceglédi iparos ifjúság önképző egylet fiatal kisiparosai voltak. Kiss Ferenc vendéglős javaslatára az Ipartestületi Székház pincéjébe 1933-ban fedett tekepályát létesítettek. Itt már az időjárástól függetlenül és télen is lehetett játszani. Első hivatalos tekeszakosztály 22 fős taglétszámmal 1934. december 16- án alakult meg. A szervező munka élharcosai voltak: Kiss Ferenc vendéglős, Milla Ferenc és Kardos Ferenc kisiparosok. A szakosztályt a ceglédi sportegyesület, a MOVE örömmel fogadta. Az alakulást követő egy év múlva a szakosztály létszáma már 96 főre duzzadt. A tekézők igényeit a földes altalajú pálya már nem elégítette ki. A megalakulás után néhány hónap múlva Kiss Ferenc, Kardos Pál és Lévai József javaslatára versenyzésre alkalmas aszfaltburkolatú pályát építenek az Egyenlőség (Sárga) kör udvarán. 1936-ban jelentős társadalmi munkával, valamint közadakozásból megépítik a város első szabályos tekepályáját. Az új pálya felavatására ünnepélyes külsőségek közepette 1937. augusztus 8-án került sor. Az avatáson a város akkor országgyűlési képviselője Dr. Mikecz Ödön, a város polgármestere dr. Sárkány Gyula, valamint az Egyenlőségi Kör vezetősége és dr. Szentgyörgyi Aurél az Országos Tekeszövetség akkori elnökének a vezetésével a Budapest férfi válogatottja is jelen volt. Ezzel megkezdődött a MOVE tekecsapatának nagysikerű pályafutása. A ceglédi tekézők az 1930-as évek végére a vidék legjobbjai közé küzdötték fel magukat. A tekeszakosztály elnöke 1939-ben Bujdosó Mihály — a vidék kétszeres egyéni bajnoka, az országos egyéni bajnokság második helyezettje — lett. A II. világháború előtti eredmények azt bizonyították, hogy Cegléden is meghonosodott a versenyszerű tekesport. A TEKESPORT ÚJJÁSZERVEZÉSE, AZ „ARANYKOR” KEZDETE A felszabadulást követően a tekesport rajongói hamarosan mozgolódni kezdtek. Többségük a ceglédi kisiparosok közül kerültek ki. A megszűnt MOVE sportolói kezdetben a CISE (Ceglédi Iparos Sportegyesület) színeiben kezdtek versenyezni. Az időközben felmerült — főleg anyagi eredetű — nehézségek miatt azonban kérték a Vasutas Sportegyesülethez az átigazolásukat. A CVSE akkori vezetősége kérésünknek eleget tett és a szakosztályt teljes létszámmal átvette, ezzel lehetőséget biztosított versenyzésükhöz. A Magyar Tekeszövetség a Nemzeti Bajnokságot csak 1947-ben írta ki újra. A CVSE tekézőit a Nemzeti Bajnokság I. osztályába osztotta be. A ceglédi tekézők ismét bizonyítottak, az 1947. évi bajnokságban a harmadikok, 1948-ban a másodikok lettek és 1949- ben megnyerték a Nemzeti Bajnokságot. A bajnokcsapat tagjai: Aranyvári János. Bujdosó Mihály, Détári Károly, Gyura István, Juhász István, Lédeczi Benő, Nagy László, Pákozdi Rudolf, Pákozdi Sándor, Szűcs László, Tőkési István és Türei Pál voltak. Ebben az időben a szakosztály elnöke Raj Ferenc, az intézője pedig Lengyel Géza volt. 26
