Bálint Lászlóné et al.: 35 éves a Várkonyi István Általános Iskola 1962 - 1997 (Cegléd, 1997)
A napközis kiállításról Már néhány éve folyamatosan működik iskolánkban a napközis nevelők által indított kiállítások rendezése. Kezdetben csak szebbé, otthonosabbá szerettük volna varázsolni iskolánk auláját. Sikerült célunkat elérni. Az üres falakat rajzok, festmények és megannyi más technikával készült alkotások lepték el. Ezek a kedves, szívet melengető képek köszöntötték a hozzánk belépőket. Hamarosan észrevettük, hogy milyen nagyszerű alkalmat teremtettünk a kis, ügyes kezek számára. Külön gonddal ügyeltünk a hátrányos helyzetűek munkáira. A bukott vagy nehezen tanulóknak volt igazi ajándék ez a lehetőség. Ok azok, akik a tanulmányi versenyeken, műsorokban képességeik miatt nem vesznek részt s talán a sportsikereik is elmaradnak. Nekik találtunk még egy olyan területet, ahol ők is jeleskedhetnek, a képzőművészetet. Itt őket is csodálhatják, ők is kaphatnak elismerő szavakat. Egy évben 5-6 kiállítást rendezünk. Témája egy kiválasztott esemény, ünnep, évszakok vagy a gyermeki fantáziát megmozgató ötlet. Igazi ünnepi hangulatot árasztottak a karácsonyi, húsvéti alkotások.Az ősz, tél s a tavasz színei, formái lopóztak be a falak közé. Kirándultunk a mesehősök birodalmában, élhettünk a dinoszauruszok földjén. Csillagváros fantasztikus világa is elkápráztatott bennünket, s a farsangi népszokásokba is bepillantást nyerhettünk. Felelevenítettük az atlantai olimpia dicsőséges pillanatait, sporttörténeti kiválóságait. Kiemelt feladatunknak tekintettük a millecentenáriumi megemlékezést is. Igyekszünk méltó hátteret biztosítani a tanulmányi versenyek megnyitásához. Néhány kiállításunkról méltató sorok jelentek meg újságunkban. Mi, nevelők is sokat tanulhatunk egymástól. Ötleteket kapunk, új technikákatismerhetünkmeg.amitsajátcsoportunkban bemutathatunk. Számunkra igazi elismerést azok az örömtől sugárzó szempárok adnak, amelyek azt mondják: Köszönöm, hogy az én képem is itt lehet! Szalisznyó Erzsébet — *=y>52cg=~* -—
