Bálint Lászlóné et al.: 35 éves a Várkonyi István Általános Iskola 1962 - 1997 (Cegléd, 1997)
akkori légköre: a Tudományos-Technikai Úttörőszemlék keretében folyó versenyek városi, megyei fordulói és a csillebérci országos verseny többségében sikerélményei, emellett a többi tantárgy, például a sokszínű földrajz-, a fegyelmezett fizika-, az oldott hangulatú technikaórák hatása együttesen jelentette az alapot, indíttatást ahhoz, hogy két osztálytársammal együtt tanulmányainkat a Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Gimnázium speciális matematika tagozatán folytathattuk. Ennek köszönhetően vált világossá a “nincs királyi út” igazsága, miközben feltárult előttem a matematika kimeríthetetlenül gazdag tárháza, látásmódot, gondolkodásmódot formálva és szemléletet adva, olyan hatékony “’’arzenál” segítségével, mint a racionalitás, a logika, az intuíció, a problémamegoldó készség, a rendszerszemlélet, a kreativitás, és nem utolsó sorban: a játék. Mindezek napjaink bonyolult világában, a munkában és az élet egyéb területein egyaránt értékes, nélkülözhetetlen segítőtársnak bizonyulnak. Kiszel István informatikus villamosmérnök ERICSSON A VÁRKONYI Az épület szép nagy, idejárok nap mint nap, itt olvasok, itt számolok, itt izgulok, itt tornázok. A minap is, képzeljétek rajzórán rajzoltam egy széket, biológián bacilusra vadásztam, történelmen ültem egy római tanácsban. Ideköt sok-sok eset, feleletek és versenyek, kirándulás, sportolás, szomorúság, vidámság. Énekóra la-la-la... zeng a terem ablaka. Jön a tanár, mi ez a zaj? De vidám ez a kis raj. Minden nap frissen jövök, hazafelé csak döcögök, ugyanis nehéz a táskám, s lefáraszt a tudomány. Végezetül még elmondanám: iskolánk névadója Várkonyi István. Keveset meséltem talán, de ez az én iskolám. Pádár Katalin (6. b) __________________ ■35<£e=
