Calvin Synod Herald, 2014 (115. évfolyam, 1-12. szám)
2014-05-01 / 5-6. szám
14 CALVIN SYNOD HERALD Folytatás a 13. oldalról ő állított, hogy ő az út, élet és igazság. Meggyőződésükké vált, hogy Jézus valóban maga az örök jóság, örök szeretet, egy az Atyával, s boldog az ember csak akkor lehet, ha magát Isten akaratának veti alá, - vagy, amint ő mondotta, ha az ő eledelük is az leend, hogy a mennyei atya akaratát cselekedjék. így akaratuk irányításában meg volt a másik indító ok, a meggyőződés is, s ettől fogva akaratuk nyilvánulása: cselekedeteik áldássá lettek önmagukra és másokra nézve is. Hogy rájuk nézve az lett, bizonyítja élettörténetük: bár az egy Jánost kivéve, mindnyájan mártír halált szenvedtek, arról feljegyzés sehol sincs, hogy szerencsétleneknek vagy boldogtalanoknak érezték volna magukat, sőt dicsőségüknek tartották, hogy az igazságért mint uruk, ők is szenvedtek. Hogy pedig áldás lett az ők életük másokra nézve is, vajon szükség-e azt mutogatni, ami igazán értékes ebben a mi szegény, gyarló életünkben, azt jórészben azoknak a hőslelkű, buzgó apostoloknak a Jézus mellett való törhetetlen bizonyságtételüknek köszönhetjük. Tovább fejtegetni a kérdést feleslegesnek tartom. Arra, hogy mi az, ami az ember akaratát úgy indítja, hogy abból olyan cselekedetek származzanak, melyekből kétségkívül áldás fakad mindenki számára, - a feleletet az elmondottakból levonhatjuk: és ez az, hogy akaratunk irányítója gyanánt egyedüli tekintélynek Istent ismerjük el, abban a meggyőződésben, hogy ő maga az örök jóság, örök szeretet, aki mindenekben és mindenek által javunkat akaija. Ettől a tudattól vezéreltetve, akaratunk nyilvánulása: cselekedeteink áldásosak lesznek magunkra és másokra nézve egyaránt, nekünk, bármi körülmények között, biztosítják a lelki békét, a nyugalmat, másoknak pedig a segíteni készséget és jóakaratot, mert lelkűnknek egyetlen egy törvénye lesz, az amit idvezítőnk így jelzett: „szeresd Isteni teljes szívedből, teljes lelkedből, minden erődből és szeresd felebarátodat, mint önmagadat. ” Amen. Vásárhelyi Boldizsár, Ref. lelkész d In Petőfi Sándor FÜSTBEMENT TERV Egész utón - hazafelé - Azon gondolkodóm: Miként fogom szólítani Rég nem látott anyám? Mit mondok majd először is Kedvest, szépet neki? Midőn, mely bölcsőm ringató, A kart terjeszti ki. S jutott eszembe számtalan Szebbnél-szebb gondolat, Mig állni látszék az idő, Bár a szekér szaladt. S a kis szobába toppanék... Röpült felém anyám... S én csüggtem ajkán... szótlanúl... Mint a gyümölcs a fán. F________________________________________________F Csókay András idegsebész levele Az emberi agy is csak egy kivitelező szerv igaz, a legmagasabb szinten differenciált. Olyan, mint az autó kormánykereke. Ahogy a kormányos is a kormánykerék mögött ül, az emberi személy lényege is az agy mögött van. Tehát szabad akaratunk nem az agyunkban van, de azt az agyunk segítségével közöljük. Tehát, az emberi személy lényege nem csak az agyban van. A lelkiismeret nem az agyban van. A szeretet a megbocsátás nem az agyban van, ahogy az Isten-kapcsolatunk sem. Ezt Szentágothai professzor el is mondta a 70-es években az orvostanhallgatóknak. Azok átmentek a bölcsészkarra és elmondták Lukács György marxista esztéta professzornak. Lukács azt mondta: igaza van Szentágothainak, de ezt ne nagyon hangoztassák. így szól a legenda. Az, hogy nem valamik vagyunk, hanem valakik, nem csak az agyunktól függ. Hát akkor mitől? Erre eddig egyetlen valaki tudott tökéletes választ adni, a megfeszített majd feltámadt Krisztus. Vagy elfogadjuk, vagy nem; ez már a szabad akaratunktól függ. Ha nem, akkor elkezdünk csúszkálni a saját magunk által gyártott jégen. Ezt teszi Európa. Kitalálta magának az emberiség történetének legveszélyesebb vallását, aminek a lényege az, hogy az ember az Isten, és a tágabb értelemben vett tudományon (amibe a politika tudománya is beletartozik) keresztül uralni tudja a problémákat. Kimaradt az EU alkotmányból a kereszténységre való hivatkozás, benne maradt viszont a görög-római kultúrára való hivatkozás, sőt a felvilágosodásra is. Jó példát hallottam egy templomi prédikációban a Mária rádióban, kicsit kiegészítve közvetítem a gondolatot. Ha idejönne egy marslakó és körbenézne, nyilván megkérdezné, hogy miért írtok ti 2013-at. Mondanánk, mert 2013 évvel vagyunk Krisztus után és ehhez igazítjuk az időszámítást. Aztán megkérdezné, hogy miért a vasárnap a pihenő ünnepetek. Megmondanánk neki, hogy akkor volt a feltámadás és ezt ünnepeljük. Ezt az orosz nyelv szépen megőrizte, mert a vasárnap voszkreszenyie szó feltámadást jelent. Tehát amikor Brezsnyev azt mondta, hogy vasárnap találkozunk a Vörös Téren a díszszemlén, akkor azt mondta, hogy a feltámadás napján találkozunk ott. Aztán megkérdezné a Marslakó, hogy mutassátok a szép épületeiteket Európában, és mi elsődlegesen megmutatnánk a templomokat a kölni, firenzei, milánói és természetesen a római bazilikát, a párizsi Notre Dame-ot. Kérdezné tovább a kultúrát: festészet, szobrászat és mi mutatnánk Michelangelo, Leonardo, Rembrandt, Giotto, Tiziano és a mi Munkácsynk trilógiáját; mindegyik keresztény ihletésű mű. Aztán kérdezné: a fantasztikus tudományos eredményeitek hogyan lettek és mi idéznénk Einsteint; a tudomány vallás nélkül sánta, a vallás tudomány nélkül vak, Max Planckot és Heisenberget; amikor az első kortyot kiiszod a tudás poharából, könnyen ateistává válsz, de a végén mindig ott vár Isten, vagy Pascalt, de a mi Neumann Jánosunkat is, akit a tudósok az emberiség eddig élt legnagyobb géniuszának tartanak, nagyobbnak, mint Einsteint. Ő igazi matematikus
