Calvin Synod Herald, 2013 (114. évfolyam, 3-12. szám)

2013-07-01 / 7-8. szám

14 CALVIN SYNOD HERALD Észak-Amerikai Magyar Református Diaszpóra Konferencia 2013. május 22-24. között került megrendezésre az Észak­amerikai Magyar Református Diaszpóra Konferencia. Közel száz gyülekezet képviseletében a kanadai és amerikai határon, a Nia­­gara-vízesésnél megrendezett konferencián a Krisztus Egyesült Egyházához (UCC) tartozó Kálvin Egyházkerület, az Amerikai Magyar Református Egyház, a Kanadai Magyar Református Egyházak Uniója és az Ausztráliai Magyar Református Egyház egyháztestei vettek részt. A Kárpát-medencei magyar reformá­tus közösségek vezető testületé, a Generális Konvent elnöksége nevében Ft. Csűry István királyhágómelléki püspök, Markó Gá­bor erdélyi fógondnok és Nt. Szegedi László brassói esperes, az Erdélyi Református Egyházkerület missziói előadója vett részt a tanácskozáson. Május 22-én a reggeli áhítatot Nt. Dézsi Csaba, az ausztráliai Melboume-ből érkezett lelkipásztor tartotta, aki Máté evangéliumából vett vezérigéjével hangsúlyozta annak fontosságát, hogy Jézus hívó szavának meghallása nélkül értel­metlen az életünk. Mindig késznek kell lenni a megújulásra, mert a változó körülmények más feladatok elé állítják a lelkészeket is, akiket azért hívott el, hogy Isten szolgái legyenek. A délelőtt hátra lévő részében a vendégek a Niagara vízeséshez látogattak el. Hivatalosan a Konferencia a kanadai lelkészek koradélutáni nyitó istentiszteletével kezdődött. Nt. Vass Zoltán torontói lelki­­pásztor, a konferencia szervezője „a századik juh" és „a jó pász­tor" igei példázatának időszerű üzenetével kívánta megadni a tanácskozások és a megbeszélések alaptónusát. Csak úgy teljes a közösség, ha mindannyian részei vagyunk. Pásztoroljuk és sze­ressük a nyájat melyért Jézus meghalt példamutatóan, hangzott a tanítás. A délutáni összejövetelen felolvasták a rendezvény fővédnökének, Nt. Balog Zoltánnak, a Nemzeti Erőforrások miniszterének az üdvözletét, aki otthoni elfoglaltsága miatt nem vehetett részt a rendezvényen. Előadásában a magyar református egyházak szolgálatának fontosságával és a diaszpórában betöltött felelősségével foglalkozott. Nt. Balog Zoltán üzenete, az egysé­ges magyar nemzet gondolata, a szórványstratégia hangsúlyozá­sa, az egyházakról szóló sarkalatos törvény preambulumából vett idézet, a civil szervezetek szerepének kiemelése a résztvevők messzemenő egyetértésével találkozott. „Egyházak és civilek nélkül nincs megtartatás, ezért az egyházi és civil kisközösségek megtartó ereje felbecsülhetetlen értékű" - szólt az idézet. Ft. Szabó Sándor, az Amerikai Magyar Református Egyház püspöke hozzászólásában kiemelte, hogy a diaszpóra magyarsága végre a magyar kormány figyelmébe került, amit jó megtapasz­talni. Csak a közösségekben tud továbbélni a diaszpóra mag­yarsága, az Egyesült Államokban például tizenöt új gyülekezettel bővült a református egyház az elmúlt években. Nt. Lányi Gábor az amerikai kis gyülekezetekben végzett szolgálatáról beszélt. Nt. Dr. Pungur József arra hívta fel a figyelmet, hogy a kom­munizmus egyházromboló munkája után nagy feladatok várnak a mai lelkészekre, mert különben elveszítjük a gyülekezeteket. „Nagy öröm számunkra, hogy a magyar kormány ma odafigyel az egyházakra, és fontos a feladatok felmérése a tovább élés érdekében." Ft. Póznán Béla, a Kálvin Egyházkerület püspöke akit az Egyházkerület Évi Közgyűlésén újraválasztottak beszámolt ar­ról, hogy a Kálvin Egyházkerület a gyülekezetek megelevení­­tése és növekedése érdekében új programot fogadott el és fon­tos feladatként említette a két egyháztest az AMRE és a Kálvin Egyházkerület közötti egységtárgyalást és az összefogást. Nt. Dr. Lukácsi Éva a civilek bevonása mellett a katekizmus fon­tosságát hangsúlyozta. Nt. Szigeti Miklós szerint a kulturális rendezvényeken felszolgált ételeken keresztül nem válik senki kereszténnyé, ezért nem elég a kultúrközpontok látogatottsága, hanem kell keresni az új formákat, amelyekkel be lehet csalo­gatni az embereket a templomokba. Nt. Szabó Péter szintén arról beszélt, hogy a múlton nem lehet átlépni, új módszerekkel kell a missziót teljesíteni. Nt. Ötvös Zsolt elmondta, hogy ösztöndíjas programot létesített, amellyel segítik a fiatal teológusok tanul­mányait, és javasolta, hogy dolgozzanak ki közösen egy olyan rendszert, amely anyagilag támogatja a lelkészképzést. Nt. Ujj László is az ösztöndíj lehetőségekre hívta fel a figyelmet. Nt. Ja­­kabfíy Zsolt Attila hangsúlyozta: nem elég csak a megmaradásra koncentrálni, a túlélő ösztönöket használni, hanem „merjünk na­gyot álmodni és merjünk tenni a növekedés érdekében, mert erre van lehetőség a legtöbb helyen". E téren kiemelte a diaszpóra egyházainak szolgálatában a magyar iskolák, a felnőttképzés, illetve a kis csoportok szerepét, működésüket biblikus hűségre alapozva és a helyi igényekhez igazítottan. Az erdélyi küldöttség nevében Nt. Szegedi László espe­res, az egyházkerület missziói előadója a Generális Konvent elnökségének delegáltjaként beszélt arról, hogy a szórványban az utolsó magyar intézmény az egyház. A templom és az iskola Reményik Sándor-i értelemben is életfontosságú szerepet játszik. Az intézményes diakónia, a szeretetszolgálat, az orvosi ellátás megszervezése mind az egyház hatáskörébe tartozik. Már az óvodákban el kell kezdeni a vallásos oktatást. Még a legmosto­hább körülmények között is „Nehéz magyarnak lenni, de nem lehetetlen" - idézte Széchenyit. Ft. Csűry István királyhágómel­léki püspök a Generális Konvent elnökségének üdvözletét tol­mácsolva elmondta, hogy a konferencián élő egyházak vannak, amelyeket közös gondok kötnek össze. Javasolta, hogy az észak­amerikai reformátusok hozzanak létre egy zsinatot. A diakóniai munka fontosságáról beszélve megjegyezte, hogy „ha nem szed­jük össze magunkat, szétszóródunk. Ha van erős diakónia, akkor zsinati közösségben látható eredmények születnek." A konferencia első napja, a két amerikai református egy­háztest közötti egységtárgyalással és a kanadai lelkészegyesület gyűlésével fejeződött be. A következő reggeli áhítatot Nt. Pé­­terffy Kund, Sydneyből érkezett lelkipásztor tartotta. Az alap­igében a távolra szakadt gyermekét féltő apának a hangja hal­latszott, az értetlenség, a szomorúság, a féltés aggodalma. A szabadságot kereső embernek rá kellett jönnie arra, hogy az el­­világiasult világban a szabadság szabadossággá devalválódott, és az új lehetőségeket nem mindenki ismeri fel Istenben. Ne sza­­lasszuk el megragadni ezeket a lehetőségeket, mert ha valljuk, hogy „áldott, aki jön az Úr nevében", akkor meglátjuk Jézust. A konferencia foglalkozott a reformáció 500. évfordulója közös megünneplésének előkészítésével, amelyre a felvezető előadást a Kanadai Presbiteriánus Egyház képviselője, Rév. lan McDonald tartotta. A vendég beszélt a magyar presbiteriánus egyházzal való

Next

/
Oldalképek
Tartalom