Calvin Synod Herald, 2006 (107. évfolyam, 1-12. szám)
2006-07-01 / 7-8. szám
AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA A Kálvin Egyházkerület hivatalos lapja _________________________ CALVIN SYNOD Alapítva 1900-ban 107-ik évfolyam 2006. július-augusztus 7-8. szám Kedves Testvéreim: Nemrég tartottuk egyházkerületünk évi közgyűlését, ahol jó volt együtt lenni régi barátokkal, hallani a gyülekezeti életről. Pünkösd már mögöttünk van, előttünk van a nyár, amikor megtartjuk az Újkenyér Úrvacsorái ünnepét. Egyedül a Magyar reformátusok ünnepelik az Újkenyér és Újbor Úrvacsorái ünnepét, ami állandóan emlékeztet minket arra, hogy az élet ajándékait csak Isten kegyelméből kapjuk. Testi szükségeinket ellátja Urunk és az Úr Asztala előtt emlékezzünk arra, hogy lelki szükségeinket is biztosította áldozatával. Erre kell, hogy emlékeztetve legyünk, mert már nem olyan társadalomban élünk, ahol ez magától érthető lenne. Gyermekeinket tanítanunk és emlékeztetnünk kell arra, hogy Urunktól kapunk mindent az életben. Magyar hagyományunk által ez egy nagyon fontos lecke, amely velünk jött és megmaradt nekünk új otthonunkban Nagyon gazdag óhazai hagyománnyal rendelkezünk és Úrvacsorái szokásaink ezáltal erősitik egyházunk életét. A Magyar Református egyház iránti tisztelet szokatlan volt ebben az új világban, és van egy-két szokás, amit elhoztunk magunkkal az óhazából, nem hasznos egyházainknak, sőt egyházunk jóléte ellen dolgozik. Vigyáznunk kell, hogy csak a jó és hasznos szokásokat tartsuk meg, és ne kereszteljük magyar hagyományunkat magyar vallásnak. Vannak olyan dolgok az életben és hagyományunkban amiket meg kell őriznünk, el kell, ismerjük fontosságukat. Októberben megünnepeljük az 1956-os Forradalmat, megemlékezve a Magyar szabadságharcosokról, akik hajlandók voltak életüket kockáztatni országuk és népük érdekében. „Nincs senkiben nagyobb szeretet annál, mintha valaki életét adja barátaiért”, mondta Jézus. Ez a szeretet mutatkozott több százezer emberben 1956-ban, sokan feláldozták életüket hazájukért, embertársaikért, vagy földönfutók lettek. Vannak köztünk testvérek, akik szerencsére túlélték azokat a napokat, ide jöttek közénk mint hűséges keresztyének és velünk maradtak. Isten keze látszott az 1956-os eseményekben, azok az októberi napok megváltoztatták a világ történelmét. Tíz éven belül Magyarország volt a legszabadabb a szovjet által leigázott országok között. Minden keleti országból Magyarországra jártak a népek szabadságot keresni. Végre az 1990-évek végén, amikor a magyar határőrök nem voltak hajlandók erőszakkal megállítani a menekülő kelet-németeket, akik Magyarországon keresztül jöttek szabadságot keresni, a vasfüggönynek már nem volt ereje. Véget ért a negyven éves rabszolgaság Kelet Európában ami csak azért történhetett, mert Isten ott volt a Szabadságharcosokkal 1956-ban. Emlékezzünk meg most ősszel illő módon: a halottakról, az élő Szabadságharcosokat tiszteljük, Istent dicsérjük. Tervezzük ünneplésünket olyan módon, hogy környékünk egész magyarsága jöjjön össze egyszerre és emlékezzünk meg azokról akik „életüket adták barátaikért”. Fejezzük ki köszönetünket azoknak, akik itt vannak velünk, mutassuk meg, hogy értékeljük áldozatukat és adjunk hálát és dicséretet Istennek, hogy megengedte a magyaroknak, hogy rajtunk keresztül szabadságot hozzon az európai földrészre. Ez is a hagyományunkhoz tartozik, fontos megünnepelni, megtartani, tovább adni gyermekeinknek. Isten áldását kívánom minden testvéremnek Krisztusban. / \ Ludwig Kálmán Károly, püspök " \ Nemzetem, Családom Nő az éj, szenvedés, - rettent a kárhozat. Engesztelő, édes? a fényes áldozat? Amikor látod, hogy apád - e szomorú nemzedék:- Elfelejt élni, - nincs jövő, - nincs remény... Vak-ég, holt-világ, — élettelen szavak? Sziszegő, szökkenő, röppenő akarat? Érthető, mérhető - egyre hevesebb? Tüzpróba égeti az elmét és szíveket! Hull a fény, nő az éj, -jövőd a kárhozat? A méla jelennek Te csak a múltja vagy! A jövő nemzedéke mindegyre hűvösebb. (Füstoszlopot s lát már az isteni követ! A táncverseny lassan mára véget ér. Üvölt a sok bohoc a porondnak közepén. Ködvilág iszonya hűti a szellemet, Kintornás vigyázza a bimbózó jellemet. Vitorlázz bátran a jövőd elébe! Ne kapaszkodj többé a sűrűsödő éjbe! Legyen rajtad áldás Nemzetem-, Családom! Legyen ,, Szent" a neved az egész Világon! Kántor Erzsébet (Passaic, NJ)
