Calvin Synod Herald, 2006 (107. évfolyam, 1-12. szám)

2006-05-01 / 5-6. szám

22 CALVIN SYNOD HERALD Hanem azért ritkán az anyja és elég gyakran a barátnők társaságá­ban, Kemer úr figyelmességéből, kivette részét a városi élet szórakozásaiból. És a falusi papkisasszony rendre kóstolgatta azokat az ínyecfalatokat, amit városi mulatóhelyek nyújtanak. Egyik-másik falatnak pikáns izét napokig érezte és némileg kellemetlennek találta, de aztán megszokta s végre tán kedvelte is. így halkultak el lassankint a kedves, szelíd emlékek, melyekre az új élet ingerlő, frivol átéléseket rétegezett; így fakultak meg a csendélet képei, melyeknek idillikus színeit égette, perzselte a felriasztott szenvedélyek lángja... De a falu emlékeit egy futó jelenet egyszer mégis visszaidézte. Az édesanyjával otthon a háztartás gondjaival foglalatoskodtak, midőn kopogtak az ajtón, és belépett az ifjú tiszteletes. Üdvözöl­te az öreg papnét és bemutatkozott a papkisasszonynak.- Gondolom, hogy miért jött - mondta az özvegy. - Szüksége van a szobákra. □J Lp Ha még nincs meg önnek, akkor most rendelje meg ezt a zsebben vagy kézitáskában hordozható 4”x 6” nagyságú, 165 oldalas, gyönyörű kiállítású és meghatóan szép tartalmú imakönyvet! MESSZEFÖLDRŐL Imádságok Gyógyító fű bánatos magyarok kiújuló sebeire írta: + VITÉZ FERENC lelkipásztor Ára $ 7.00 + $ 1.50 kezelési költség összesen $ 8.50 Megrendelhető: Póznán Juliannánál 79 Birchwood Dr., Fairfield, CT 06824 (A csekket a feltüntetett névre és címre kell kiállítani) ORDERBLANK - MEGRENDELŐLAP Please send all subscriptions and address changes to: Wilburn A. Roby Jr. 264 Old Plank Rd. Butler, PA 16002 \ Please enter my subscription for the Calvin Synod Herald. Megrendelem a Reformátusok lapját. () for one year or____years ($ 10.00 per year) () egy évre vagy____ évre ($10.00 évente) Payment enclosed — Előfizetés mellékelve $__________ () Renewal () New Subscription () Change of address only — (Please attach old label) Name:______ Street Address: City, State, Zip \ / A tiszteletes úr nem felelt azonnal. Most szemben állott Mar­gittal, és nemcsak a szemeit, de a gondolatát is rajta felejtette, úgy, hogy a kisasszony túlságosan komoly nézése hozta zavarba. Mindez egy pillanatig tarott. A másik pillanatban már nyugodtan mondta:- Igen! Most már szükségem volna a szobákra. És ha szabad kémem... Margit kisasszonynak egy rövid percre felsugárzottak lelkében a boldog emlékek. A papilak, a kert és sugár tornyával a templom. Édes, meleg hangulat rezzent keresztül a szívén, de ugyanekkor felhördült benne a gyűlölet is: te fosztottál meg zsivány! És elfor­dult, hogy ne lássa a papot, aki felett Kemer urat óriási magasság­ban látta... Még csak annyi történt, hogy az özvegy papné megígérte a „holmik” elköltöztetését. Aztán búcsúztak... Mit érzett, mire gondolt a fiatal pap, mikor az állomás felé haladt? Mi zavarta összevissza terveit? Mi történt vele? Ki tudná ezt megmondani. Mi küzd, mi viharzik a lélekben, vagy az agyban akkor, mikor az ember lép, de alig tudja, hol jár? Nyitott szemmel megy, de semmit és senkit se lát... Az ifjú tiszteletes nagyon töprengett valami felett, de gondo­latai úgy összefolytak és bonyolódtak, hogy maga sem volt tisz­tában akaratával... IV. Margit kisasszony úgy érezte, hogy ez az ember üldözi őket. Most ismét újabb gondokkal zavarta meg. Ezért vagy másért, de ettől kezdve még szívesebben ragaszkodott a mindig figyelmes, előzékeny és - mondjuk úgy, ahogy van - a mindig csinos Kemer úrhoz. Egyszerre arra gondolt, hogy ő, aki társnői közt mindig Hamupipőke-számba ment, miért ne ragyoghatna úgy, mint a többiek.... Az első pillanatban visszariadt a saját gondolatától, de idővel mindjobban kezdett megbarátkozni ezzel a gondolattal is, amit a csinos fiú kitartóan ápolt benne. Azt hitte, úgy gondolta, hogy életsorsának nagy változása alaptermészetének minden szikráját kioltotta, és érzelmeinek szűztisztaságát bemocskolta már... A pap is gonosz! Miért lenne ő kegyes és jámbor? Aki elmegy a mocsár széléhez, könnyen belecsúszik. Még egy lépés és zuhan... Ekkor jött a sátán és mutogatta kincseit. Mindezt neked adom, ha rám hallgatsz és követsz. Felöltöztetlek suhogó selyembe, ékesítlek drága csipkék habfodraival, reád rakom csillogó ékszerek édes terhét, fejedre teszem a gyémántnak, a kincsek fejedelmének nemes ércbe foglalt koszorúját és felemellek szép­séged királyi trónusára... Ekkor jött Kemer és így szólt:- Én nem tudom nézni, hogy maga szegény. Én szenvedek, ha nélkülözni látom. Én nem tűrhetem, hogy rongyokban járjon, mialatt mások a divat minden ékes és éktelen hóbortjaiban tobzódnak. Én azt akarom, hogy szépségéhez méltó legyen mindaz, amije van, amit visel, amit akar... Margit! Csak a kezét kell kinyújtania és eléri mindazt a gyönyört és boldogságot, amit a világ nagyhatalma, a pénz adhat. Hát jer velem! Hát jer hozzám! Hozzám, aki szeretlek! Jöjj! Várlak! Margit! Mondd, hogy igen! Szívem - mondd, hogy igen!... A leány arca elsápadt. Vértelen ajkai reszkettek. Halkan, re­kedten szűrődött a hang, amint kimondta:- Igen... (Befejezése következő számunkban) 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom