Calvin Synod Herald, 2006 (107. évfolyam, 1-12. szám)
2006-03-01 / 3-4. szám
22 CALVIN SYNOD HERALD SOGS Ha még nincs meg önnek, akkor most rendelje meg ezt a zsebben vagy kézitáskában hordozható 4”x 6” nagyságú, 165 oldalas, gyönyörű kiállítású és meghatóan szép tartalmú imakönyvet! MESSZEFÖLDRŐL Imádságok Gyógyító fű bánatos magyarok kiújuló sebeire írta: t VITÉZ FERENC lelkipásztor Ára $ 7.00 + $ 1.50 kezelési költség összesen $ 8.50 Megrendelhető: Póznán Juliannánál 79 Birchwood Dr., Fairfield, CT 06824 (A csekket a feltüntetett névre és címre kell kiállítani) £003 / I \ ORDERBLANK - MEGRENDELŐLAP Please send all subscriptions and address changes to: Wilburn A. Roby Jr. 264 Old Plank Rd. Butler, PA 16002 Please enter my subscription for the Calvin Synod Herald. Megrendelem a Reformátusok lapját. () for one year or____ years ($10.00 per year) () egy évre vagy____ évre ($10.00 évente) Payment enclosed — Előfizetés mellékelve $__________ () Renewal () New Subscription () Change of address only — (Please attach old label) Name:__________________________________________ Street Address:___________________________________ City, State, Zip___________________________________ (Folytatás a 21. oldalról) Farkasszemet nézett velem, és kesernyésen, de mosolygott reám.- Nahát tetszik látni. A nagysága más, a nagysága jól teszi, ha folyton imádkozik abból a szép nagy könyvből, mer’ szereti az Isten, meg is hallgatja, s azt biza meg kell hálálni. De én soha kedvit nem találtam. Hetvenhat leszek az őszi szántáskor. Egész életemben igyekvő természet voltam, mindenki is megmondhatja rólam, aki ismert. De soha még nem tudtam előzni magamat, hogy bár egy-két tisztességes ingem legyen. Hol a gyermek, hol a betegség, hol a halál vitte el, amit magamra valahogy megkerestem... Hát mondja meg a nagysága, mer’ látom, járatos a dolgokban, miért háborítanám Isten őszentfelségét a magam bajával? Elvagyunk műk jól egymás nélkül, nem tetézem a gondjait. Eltőtt felőlem, amikor egész olvasókat imádkoztam végig.- Vétkezik, Lina. Nem szabad zúgolódni - motyogtam meggyőződés és meggyőzés nélkül. Bent a szívem elfacsarodott.- Dehát én nem is zúgolódom. Nyáron összeszedek annyit itt a vendégektől, hogy kifutja a téli ennivalóra, s hogy ne kelljen sok fát égetni, mer’ azt is nehéz hazacipelni, hát inkább csak mind az ágyban ülök. Ami hátravan, így is eltelik. Hallgattam, szégyenkeztem. A csipkés tölgylevelek között ingó napsugárfoltok vetődtek reám, de hangyamászásnak éreztem ingerkedésüket.- A nagysága, látom, tudja sajnálni a szegényt. Pipáját tömögette összeszedett, kiszárított cigarettacsutkák pörkös, nyáltól tapad dohányából. De aztán letette a pipát a szoknyájára, nem volt gyufája, parazsat nyilván a házmestemé örökkön égő tűzhelye alól kapirgált magának. Neki vereseden, rászánta magát a koldulásra.- Meginstálom alázattal, ha vóna egy inge, amit már nem hord, s amit nekem adna. Nem baj, ha szakadt is... Sarokba szorultam. Igen, most ez valami szép, felemelő befejezés volna: bemenni a szobámba, kinyitani a szekrényt, kihúzni a felső polcról egy jó hosszú, kényelmes, régimódi vállas-ujjas inget, amilyent már csak idősebb nőrokonaimon láttam gyermekkoromban. Talán a szemérem e tiszta, jóságos ruhadarbjában az öreg, megszívott lélek újból kiteljesednék, és a házmesteri vityilló padlásán, ahol nyárára megvackolt magának, Lina néni ma este valami elfelejtett litánia töredékein át megpróbálná visszabarátkozni Istenhez. Nem, azt mégsem lehet az öreg Linánek elárulni, hogy nekem s nyaraló nőtársaimnak nincsen is ingünk. Hogy mi is elszoktunk tőle, hiúságból, ahogy ő nyomorúságból. És az „imakönyvről” sem vallhatom be, hogy az Gundolt nagy Goethe-tanulmánya. Nemigen tudná megérteni, sőt nagyobb érdemtelenségnek tekintené a maga lelki megnémulásánál is, hogy akinek Isten megadta rá a módot, az nem hord inget és nem imádkozik egy végiében, ha már örökké könyveket forgat ujja között. Valamivel kifizettem Linát, hogy itt nincs felesleges holmim, azután pedig rávettem többünket is a jelentősebb nyárvégi borravalóra. Majcsak segít magán a pénzből. Évek múlva meghallottam, hogy Lina még mindig épollyan ágrólszakadtan fürészelget. A pénz beszédét nem értette meg.
