Calvin Synod Herald, 2004 (105. évfolyam, 1-12. szám)

2004-05-01 / 5-6. szám

12 CALVIN SYNOD HERALD Dr. Csomasz Tóth Kálmán Hagyomány és haladás című könyvének bemutatójáról Nt. Endrei Ferenc ny. Walton Hills-i lelkipásztor figyel­mességének köszönhetően kaptunk hírt néhai nagy­szerű református zenetudósunk nemrégiben megjelent könyvének bemutatójáról, amely beszámolót az 1998-ban Urához hazaköltözött volt budapesti teológiai tanár, kiváló egyházzenész leánya, Dr. Turczi Gyuláné összegzett eképpen: 2004. február 24-én 16 órai kezdettel tartották Buda­pesten a Református Teológiai Akadémia Ráday Könyv­tárában Csomasz Tóth Kálmán református lelkipásztor, zenetörténész, ,,Hagyomány és haladás” c. válogatott ki­sebb írásaiból szerkesztett könyvének könyvbemutatóját. A 800 oldalas kötet első 190 oldala az általa szerkesztett, 1948-ban megjelent és máig használt református énekes­könyv előkészítésével foglalkozó cikkeit, írásait gyűjti ösz­­sze és a gyülekezeti éneklés minőségének, fontosságá­nak a szempontjait tárgyalja. A további 600 oldalon egyházzenei tanulmányai kap­nak helyet, amelyek különböző folyóiratokban jelentek meg, egy részük idegen nyelven, s itt most először olvas­ható magyarra fordítva. Ezeknek a cikkeknek, tanulmá­nyoknak a csoportosítása a következő: Tanulmányok, írások öt évszázad magyar, protestáns egyházzenéjéről. Szertartási éneklés. Lutheri énekek és egyházzene Magyarországon. Genfi zsoltárok a XVI-XVIII. században. Négy évszázad egyházzenei kultúrája. Arcképcsarnok a XX. századból (Seprődi János, Árok­háti Béla, Áprily Lajos, Gárdonyi Zoltán, Szabolcsi Bence) Csomasz Tóth Kálmán életművének bibliográfiája A könyvbemutatón elhangzott értékelésekből (Farkas Zoltán zenetörténész, Fekete Csaba debreceni ref. lelkész, Bodiss Tamás orgonaművész, egyházzenész, Szűcs Endre, dédestapolcsányi ref. lelkész, a tiszántúli Egyházkerület főjegyzője) ismételten, egyértelműen megfogalmazó­dott Csomasz Tóth Kálmán életművének nagy jelentősége, szerepe nem csak a magyar református egyházzenei kutatások területén, hanem a magyar művelődéstörténeten belül a XVI., XVII. századi egyházzenei kutatásokban. A jövő kutatói számára az ő írásai megkerülhetetlenek - hangzott el. NORRIDGE-I BESZÁMOLÓ Tavalyi beszámolómat a templomépítés örömhírével kezdtem. Akkori terveinket keresztülhúzta a tény, hogy Demeter Attila terveinek költségvetése jelentősen meg­haladta a gyülekezet anyagi lehetőségeit - így az akkori álmoknak szomorú félbeszakítás lett a vége, mivel közgyűlésünk legmerészebb álmodói sem szavazták meg a költségvetést. Pénzünk még a felére se volt remélhető. Szeptembertől újra nekilátott Építési Bizottságunk építész-keresésünknek, melynek eredményeiről a februári Közgyűlésünkfog dönteni. így lehetségessé válhat a merész terv, hogy közösségünk végre saját templomában dicsérje az Urat .Az Amerikai Magyar közvéleményt terveink alaku­lásáról folyamatosan tájékoztatni fogjuk. Közben Egyházunk folyamatosan és létszámánál na­gyobb súllyal vanjelen a Chicago-i magyaréletben. Szervez­tünk újra koncertet a Saska népizenekarnak, művész­vendégek léptek fel nálunk, kedves visszatérő versmondó zarándokokként kétszer is estet szerveztünk a nagyváradi Péterfy művészpárnak. Ebben az évben a Magyarországi Református Egyház elnök-püspöke, Ft. Bölcskey Gusztáv volt díszvendégünk, aki újraszentelte egyházunk negyven éve hallgató harang­ját, hogy tervezett templomunk Istentiszteleteire majdan hívogassa a híveket. A Főtiszteletű urat egyházunk régi barátja, Nt. Angyalosy Zsolt nyírbogdányi intézetvezető lelkész kísérte amerikai útján, melynek kedves epizódja volt a nyári szabad­téri Istentisztelet, melyet számosán látogattak a helyi ma­gyar szervezetek tisztségviselői közül. Irodalmi életünk fénypontja volt dr. Makkai Ádám író, egyetemi professzor szerzői estje, melynek során felesé­gével, Arany Ágnessel ismertették könyveiket a meg­jelentekkel. Népi Tánccsoportunkat Balázsi Gábor vezeti szak­tudással és lelkesedéssel. Jelenleg mintegy húszán láto­gatják hetente - kéthetente a “Toborzó” tánckör alkalmait. Fellépnek a különböző magyar rendezvényeken, legutóbb a decemberben tartott Magyar Napon, melyet Maria Pap­pas Illinois állam pénztárnoka rendezett. Ifjúsági bibliakörünket átlagosan nyolcán látogatják, egyelőre csak diplomás tagjaink. Alkalmainkon a nagyobb teológiai perspektíváktól a napi események keresztyén értékeléséig sok minden elhangzik. Ping-pong estjeink csütörtökönként vannak, s né­­gyen-öten mindig összemérjük labdaértésünket, közben persze a beszélgetés a legfontosabb. Gyülekezeti életünk középpontja, mint minden református egyháznál, a vasárnapi Istentisztelet, me­lyet főleg magyarul tartunk átlagban 35-40 testvér részvételével. Soli Deo Gloria. Tóth L. Péter, lelkipásztor

Next

/
Oldalképek
Tartalom