Calvin Synod Herald, 2004 (105. évfolyam, 1-12. szám)

2004-03-01 / 3-4. szám

18 CALVIN SYNOD HERALD in memóriám Nt. TAMÁS DÉNES 1925 - 2003 Tamás Dénes Szentgálon, Veszprém vármegyében született 1925. január 23-án. Meghalt Jane Lew, WV-i otthonában 2003. október 19-én. Édesapja Tamás Dénes, édesanyja Devecseri Eszter volt. 1958- ban Franklin, NJ-ben Alexay E Zsuzsan­nát vette feleségül. Gyermekeik: Pál, József Zoltán és Eszter Zsuzsanna. Elemi iskoláit helyben, a gimnáziu­mot Pápán végezte 1945-1948-ban. 1948-ban érettségizett. Teológiai tanulmányait Pápán kezdte, majd a pápai teológia bezárása után Budapesten folytatta és végezte 1948-1955-ben a politikai változások miatt. 1956-ban Ausztriába majd Német­országba menekült, ahol magyar menekültekkel foglalkozott. Amerikába jött 1956-ban. Munkáját a ligonieri Bethlen Otthon Árvaházában kezdte. A Newton Presbytery 1957. október 13-án szentelte lelkésszé. Lelkipásztorként szolgált Franklin, NJ-ben a Magyar Református Egyházban 1957-1958-ban; Manville, NJ-ben 1960- 1965-ben; Inlet, NY-ban és Raquett Lake, NY-ban 1967-1970- ben; Weston, WV-ban 1970-1975-ben; Bethlehem, PA-ban 1975- 1981-ben; végül pedig McKeesport, PA-ban 1981-1989-ig, nyug­díjba meneteléig. Westoni szolgálata idején felszentelte a helyi kórház kápolnáját, s mint tanácsadó és lelkész szolgált a kórházban. McKeesporti szolgálata idején az Amerikai Magyar Református Egyház Nyugati Egyházmegyéje esperesévé, majd nyugdíjba menetele után tb. esperesévé választotta. Már nyugdíjba mene­tele után nagy megtiszteltetés érte, az orosz megszállás idején elszenvedett sérelmeiért a Dunamelléki Református Egyház­­kerület hivatalosan rehabilitálta. Tamás Dénes jól felkészült, barátságos lelkipásztor volt, szerette népét, az anyaszentegyházat, a meghitt barátságot, s hite volt egy szebb és boldogabb jövendőben. Hűséges szolgálatáért adja meg neki Urunk a győzelem Pálmáját és az Élet Koronáját. Hamvait a szentgáli temetőben helyezik nyugalomra édesanyja kriptájában. Gyászolja neje, gyermekei, unokái, szentgáli rokonsága, az Amerikai Magyar Református és a Kálvin Egyházkerület tag­jai és hivatalosai, valamint meghitt barátai a két hazában. Legyen áldott emléke! Vitéz Ferenc Neje a következő sírfeliratot írta emlékére: Tamás Dénes emlékére Voltam, mert lettem. Éltem és küzdöttem. Örömben, bánatban Feléd közeledtem, S végre, utam végén Hozzád visszatértem. Akik szerettetek, Ne sírjatok értem, Inkább örüljetek: Immár fénnyé lettem...! Nem köt ágy, fájdalom, Sem a test bilincse, Lelkem száll szabadon: Az ég minden kincse... írta és fordította: Dr. Békefy Lajos PhD ÖT KONTINENS REFORMÁTUS „HITVALLÁSAI” 1. rész A reménység éneke - Amerikai Református Egyház (1974) (Folytatás) Ugyanígy missziói és evangélizációs elkötelezettségük, a taní­tás és az istentisztelet tisztaságának a vigyázása. Központi gyújtópontja e hitvallásnak a jövőre irányuló remény. Az Ige szolgálata és a sákramentumok kiszolgáltatása az adott környe­zetben segíti Isten népét a helytállásban. Az igazságosság is kulcsszava, amiben Isten szeretet mutatkozik meg a szegények és az elnyomottak iránt. A hitvallás kifejezett célja a zsinati jóváhagyás értelmében az „ecclesia reformata semper refor­­manda” elvének korszerű megfogalmazása. A REMÉNYSÉG ÉNEKE Új éneket énekelünk Urunknak. A mai világban a bizonyos reménységről zengünk éneket. Mert Istenünk szereti az O világát. O hívta létre azt, O újítja meg Jézus Krisztus által, O kormányozza azt Szentlelke által. Isten a világ igazi reménye. I. Reménykedünk az Úr eljövetelében A reménység népe vagyunk és várjuk Urunk visszatérését. Őt, Aki eljött hozzánk az ószövetségi Izráel népében, majd Isten Fiaként a Názáreti Jézusban. Őt, Aki eljön hozzánk a Szentlélekben, s jelen van a mai világban. Ő szól hozzánk ma is ihletett írásán keresztül. Ő az, Aki velünk marad minden napon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom