Calvin Synod Herald, 2004 (105. évfolyam, 1-12. szám)
2004-01-01 / 1-2. szám
14 CALVIN SYNOD HERALD (folytatás a 13. oldalról) 1908 Megtartják a Paul Wattson katolikus lelkész által kezdeményezett egységért hirdetett imanyolcadot. 1926 A Hit és Egyházszervezet Mozgalom elindítja a „Javaslatok a keresztyén egységért folytatott imanyolcad megtartására” című felhívásának terjesztését. 1935 Paul Couturier francia abbé szót emel az egyetemes imahét a Krisztus-hívők egységéért megtartása érdekében. A hívek Krisztus végakarata értelmében imádkozzanak együtt. 1958 A lyoni Unité Chrétienne központja és az Egyházak Világtanácsa Hit és Egyházszervezet Bizottsága együtt kezdi meg az imahét anyagának közös előkészítését. 1964 AII. Vatikáni Zsinat ökumenizmusról szóló dekrétuma hangsúlyozza, hogy az ökumenikus mozgalom lelke az imádság és egyúttal szorgalmazza az imahét rendszeres megtartását. 1966 Az Egyházak Világtanácsa Hit és Egyházszervezet Bizottsága és a vatikáni Keresztyén Egység Előmozdításának Pápai Tanácsa közösen kezdi meg az imahét szövegének előkészítését. 1995II. János Pál pápa Ut unum sint kezdetű körlevelében állást foglal az ökumenizmus mellett, amelyet belső szükségszerűségnek és visszafordíthatatlan folyamatnak nevez. 1997 Grazban a II. Európai Ökumenikus Nagygyűlés helyesli és szorgalmazza az imahét rendszeres megtartását. 1998 Ötven éves az Egyházak Világtanácsa, ebből az alkalomból a zimbabwei Hararéban tartották a jubileumi világgyűlést. Februárban magyar állásfoglalás is született a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa ünnepi ülésén, amelyen a Katolikus Egyház képviselői megfigyelőként vettek részt. Bibliai szövegek, magyarázatok és imádságok a nyolc napra ELSŐ NAP: Isten szeretete a béke alapja „Ha valaki szeret engem, az megtartja az én igémet: azt pedig az én Atyám is szeretni fogja... ” (Jn 14,23) A tékozló fiú példázatában az atya szeretete által nyeri vissza az ifjabb fiú gyermeki állapotát. Ugyanaz a szeretet nyugtatja meg az idősebb fiút haragos állapotában, és békélteti meg szívét. Mindketten megértik, hogy apjuk szeretete megbékélést kíván. E kívánság iránti engedelmességük lesz az egész ház békességének alapja. Krisztus bizalomra és békére hívásának alapja az Atya szeretete. Ez a szeretet - ami a keresztyének közös öröksége - adja, valósítja meg egységüket. A példázatban szereplő fiúkhoz hasonlóan, a keresztyének megtartották a történelem során kiformálódott azonosságukat, aminek folyamatosan újulnia kell az Atya igéjéhez igazodva. Valamennyiüket Isten békességének keresése indítja arra, hogy ebben az Egyetlen Fiútól kiáradó szeretetben együtt részesedjenek, és az kiáradjon az egész emberiségre. MÁSODIK NAP: Belső békesség, nyugalom és derű „...elmegyünk hozzád és szállást készítünk magunknak nála.” (Jn 14,23) A tanítványok szívének békessége Jézusnak a hajóban velük együtt való jelenlététől származik. Ez a jelenlét árasztja a békét és derűt az egész egyház számára. Ez azoknak adatik, akik elhivatásuknak megfelelően magukban küzdenek elmélkedéseik során, valamint azoknak, akik a világban szolgálnak, és életük felebarátaikért való odaszánására is készek. Az emberiség vágyakozik a béke embereinek jelenlétére. A keresztyén hivatása az, hogy a valamennyiük életében jelenlévő Isten irgalmasságáról, alázatosságáról és türelmességéről tanúskodjanak. HARMADIK NAP: Krisztus, az Atya Igéje „Az az ige pedig, amelyet hallotok... ” (Jn 14,24) Az Atya és a Fiú kapcsolata örökké tart. A Fiú mindig keresi az Atya akaratát, hogy kimondja az „igen”-t, ami békét hoz a világnak. Ez az a béke, amit Isten az emberiségnek kínál. Jézus jár azok között, akik figyelnek rá, hogy megkapják Isten igéjét. „Irgalmasság és hűség összetalálkoznak, igazság és békesség csókolgatják egymást.” Az emberek ellenséges indulataival ellentétben az Ige Istennek az emberiség iránti szeretetét kínálja. A kereszt csendjén keresztül minden népet egyesít önmagával, és bevezet minket Isten békességébe. NEGYEDIK NAP: Krisztus, a békesség, a Lélek gyümölcse „...a Szentlélek, akit az én nevemben küld az Atya, ő tanít majd meg titeket mindenre, és eszetekbe juttat mindent, amit én mondtam nektek. ” (Jn 14,26) A béke és a megbékélés Lelke árad ki az egyházra, hogy bűneiből megújuljon, és tanúja legyen a Szentlélek munkájának. Az igazságnak, ismeretnek és bölcsességnek Lelke ihleti az egyházakat, hogy elmondhassák, amit az isteni életről és annak gyümölcseiről, az igazi békességről megtanultak. A Lélek által a tanítványok nemcsak bűneikre, hanem a Jézusban elnyert, az egész emberiségnek felajánlott bocsánatra emlékeznek. Az egyházaink közti megbékélés tanúskodik a vüágban az Egy Lélek munkájáról, aki bennük lakik, tanítja őket, és eszükbe idézi mindazt, amire az Egy Úr tanította őket. ÖTÖDIK NAP: Béke és erőszak: Isten békéje és a világ békéje „az én békességemet adom nektek; de nem úgy adom nektek, ahogyan a világ adja. ” (Jn 14,27) Ma is eleven a kísértés, hogy a magunk biztonságát mások elnyomásával és fegyverek felhalmozásával biztosítsuk. Ez hamis békességre vezet, ami ellenkezik Isten akaratával. A békét a másokkal való megbékélésben, valamint a megértés és igazság építésében nyerhetjük el. A bosszúállást nem szabad keresni. Hagyjuk azt az igazságosan ítélő Istenre. A megbékélésre kell hívni a nemzetközi életben is. Akkor tehetjük ezt hitelesen, amikor egyházaink között is megtörtént a megbékélés. HATODIK NAP: Ne féljetek „Ne nyugtalankodjék a ti szívetek, ne is csüggedjen. ” (Jn 14,27) Az utolsó vacsora utáni beszélgetés során Jézus kétszer is bizalomra és békességre hívja tanítványait. A tanítványokat szomorúság és félelem tölti el. Vissza akarnak húzódni az élet kemény tényeitől. Kétezer esztendő után is találkozunk tanítványokkal, akik félelemmel és aggodalommal vannak telve: Mit hoz a jövő? Jézus azonban szeretetével és gondoskodásával meg-
