Calvin Synod Herald, 2003 (104. évfolyam, 3-12. szám)
2003-03-01 / 3-4. szám
/------------------------------------------------------------------------— AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTL ÍSOK LAPJA A Kálvin Egyházkerület CALVIN 1 DAI Fi Alapítva 1900-ban hivatalos lapja SYNOD Hl s____________________________________________ :\y\LV-i 104-ik évfolyam 2003. március - április 3—4. szám cJ-fá±(jétí LLzsnzi: “Mert nem hagysz engem a holtak hazájában, nem engeded, hogy híved leszálljon a sírba. ” (16-ikZS. 10 v.) Eme ótestamentumi Messiási vers közvetlen Isten Szent Fiára mutat, Kinek holt testén a romlás folyamata nem vehet erőt, mint a többi embereken, hanem feltámad a halálból. Jézus Krisztus halottakból való feltámadása igazolja Istenbe vetett hitünk s bizalmunk igazságát. így, az említett bibliai vers félreérthetetlenül bizonyítja a Messiásban való váltságunk betöltését. Egyáltalán nem lehet felmérni, hogy az ótestamentumi nép miért nem ismerte fel Jézus Krisztusban a megígért Messiást, aki közöttük élt és működött, hiszen e bibliai bizonyíték az orruk alatt volt. De ennél döbbenetesebb az a tudat, hogy a mai napig vannak olyanok, akik kételkednek és nem hisznek Jézus feltámadásában, minden újtestamentumi szemtanúság ellenére. Igazán még az újtestamentumot sem lehetett volna megírni és megfogalmazni a Jézus Krisztus halálból való feltámadásán kívül. Az üyen fajta lelki és erkölcsi tompaság miatt mert az első keresztyén mártír, István, utolsó leheletével tanúbizonyságot tenni az Apostolok Cselekedete 7-ik rész 52- 53-ik versében, “A próféták közül kit nem üldöztek a ti atyáitok? Meg is ölték azokat, akik megjövendölték az Igaznak eljövetelét. Most pedig az 0 árulóivá és gyilkosaivá lettetek ti, akik bár angyalok közvetítésével kaptátok a törvényt, mégsem tartottátok meg.” A keresztyén “Apologetika” hittudomány foglalkozik hitünk védésével és igazolásával. De a Húsvéti ünnepélyt nekünk nem kell védeni, sem igazolni, különösen egy elfogult világ előtt. De minden ok meg van arra, hogy győzedelmes hitünket hirdessük és ismertessük, mert vallásunk alapítója, az Úr Jézus Krisztus örökké él és uralkodik. Tartsuk szorosan nemes hitünket Isten Szent Fiában és semmi se akadályozzon bennünket végrehajtani az 0 parancsát, hogy tegyünk tanítványokká minden népet. Áldott húsvéti ünnepet! Medgyesi Lajos püspök „...pálmaágakat fogtak, kivonultak a fogadására, és így kiáltottak: „Hozsánna! Áldott, aki az Úr nevében jön ! Szénási Sándor áhítata a Hozzád kiáltok, Uram! című imádságos könyvből „Örvendj nagyon, Sión leánya, ujjongj, Jeruzsálem leánya! Királyod érkezik hozzád, aki igaz és diadalmas, alázatos és szamáron ül, szamárcsikó hátán. Kiirtja a harci kocsit Efraimból, és a lovat Jeruzsálemből. Kivész a harci íj is, mert békét hirdet a népeknek. Uralma tengertől tengerig ér, és a folyamtól a föld végéig. ” (Zakariás 9,9-10) TANÍTÁS: Máté evangélista szerint virágvasárnap a megbolydult Jeruzsálemben azt kérdezgették az emberek: „Kicsoda ez?” Az ószövetségi prófécia ad határozott feleletet e kérdésre. Szokatlan - és örömszerző - vonásai vannak e királynak. Az igazság királya. Az ószövetségi népnek szomorú emlékei voltak arról, hogy a királyok önkénye mennyi jogtalanságot szült: Dávid önző számításból halálba küldte Uriást, Akháb elvette a szegény Nábót szőlőjét. S hány próféta fizetett igazmondásáért mártírhalállal! íme, Aki jő, az igaz, a Törvény betöltője, az Atya gyönyörűsége. Kereszthalálával megszerezte számunkra is az igazságot. Az ő igazsága a miénk! A szegények királya. Salamon palotája gazdagságával kápráztatta el Sába királynőjét, s Ezékiás is büszkén mutogatta kincstárát a babiloni követeknek. íme, egy király, Aki alázatos, szegény. Istállóban született, és működése során az élet árnyoldalán élőket gyűjtött össze, Hegyi Beszédét Galilea proletár népének mondta el. Szerény e bevonulás is. Mindez azért, hogy mindenki, a koldus, a rab, a boldogtalan is sajátjának érezze Őt. A békesség királya. Amikor e prófécia keletkezett, a „világbíró” Nagy Sándor harci paripái száguldoztak a nagy „folyamtól a föld végéig”. De a megkínzott népek békét áhítanak minden korban. Olyan „királyt”, aki nem harci ménen, hanem békefejedelemként szamáron vonul. Ő a mi korunk reménysége is. (Folytatás a 10. oldalon)
