Calvin Synod Herald, 2002 (103. évfolyam, 1-10. szám)
2002-01-01 / 1-2. szám
CALVIN SYNOD HERALD 11 Épít az egyház Hiánypótló és több szempontból is rendhagyónak minősíthető kiadványt jelentetett meg az Erdélyi Református Egyházkerület. Az Építő egyház (Kolozsvár, 2000) című kötet sorra szedi az Erdélyi Református Egyházkerületnek a 89-es változást követően épített ingatlanjait: a templomokat, imaházakat, parókiákat, gyülekezeti házakat, beteggondozó központokat, ifjúsági házakat. Teszi ezt rengeteg színes fényképfelvétel és rövid kísérőszövegek segítségével. A kötet szerkesztője, Somogyi Botond az előszóban leírja: a forradalom óta eltelt időszakban az erdélyi magyar történelmi egyházak több ízben megkísérelték visszakapni az 1948 után államosított ingatlanjaikat. A sikertelen próbálkozások hatására a református egyház lázas építkezésbe kezdett, mintegy pótolva ezzel a vissza nem kapott épületeket. Mindehhez jelentős segítséget nyújtottak a különböző külföldi segélyszervezetek, illetve testvérgyülekezetek. Az előszóból az is kiderül: az egyre aktívabbá váló gyülekezeti élet, a nőszövetségi, ifjúsági tevékenységek, a betegek, idősek és árvák gondozásának problémája is szükségessé tette a terjeszkedést. Ennek köszönhető, hogy Erdélyben az egyházközségek szárnyai alatt egyre-másra épültek az aktív és eredményes hitélethez szükséges épületek. Szabó Tamás fotóművész igényes, szép felvételei nyomán a kötet olvasói képet kaphatnak a brassói, dési, erdővidéki, görgényi, hunyadi, kalotaszegi, kézdi-orbai, kolozsvári, küküllői, marosi, maros-mezőségi, nagyenyedi, sepsi, székelyudvarhelyi, tordai és erdélyi református egyházmegyék építményeiről, még épülő vagy már teljesen befejezett állapotban. A színes képek mellett rövid kísérőszöveg számol be arról: mikor készült az épület, ki volt ebben az időben a gyülekezet lelkipásztora, gondnoka, mekkora a gyülekezet lélekszáma, illetvel milyen külső segítség érkezett az építkezéshez. A képeken látható, igényes, szép kivitelezésű parókiák, templomok, gyülekezeti és vendégházak, imaházak arról tesznek tanúbizonyságot, hogy a gyülekezet tagjai és vezetői egyaránt gondot fordítottak a hitélet fellendítésére, a mindehhez szükséges javak előteremtésére. Erőfeszítéseiket siker koronázta, hiszen az épületek képe valóban szemet gyönyörködtető látvány. Bizonyítéka annak, hogy az egyház a legnehezebb időszakokban is képes megőrizni építő szerepét. Sándor Boglárka Agnes A magyar kormány egyházügyi jelentése 2001. december 28. A kormányprogram egyházpolitikai célkitűzései teljes mértékben megvalósultak a járadék-megállapodások megkötésével, a hittanoktatás újbóli állami támogatásával, valamint a közoktatási, a felsőoktatási, az adó- és a költségvetési törvények átalakításával - olvasható a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma egyházakról szóló összegzésében. A nemrégiben összeállított jelentés a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezése kapcsán kitér arra, hogy a kormány 2011-ig terjedően elfogadta az ügyek jegyzékét. A rendelkezésre álló adatok szerint 2011-ig - mai áron összesen mintegy 61.55 milliárd forint értékben - 1719 volt egyházi ingatlan kérdése oldódhat meg. Az összegzés utal arra: az egyházi ingatlanrendezés költségvetési vonatkozásában érdemi előrelépést jelentett, hogy az előző kormány időszakához viszonyítva az 1994-1998 között változatlan évi 4 milliárd forintos keret 1999-re 5 milliárdra, 2000-ben 6 milliárdra, 2001-ben pedig 6.2 milliárd forintra nőtt. A jelentés szerint minden remény megvan arra, hogy 2011-ig - a törvényes határidőn belül - az össze, még természetben rendezendő ingatlanügy megoldódik. A tájékoztató kitér arra is, hogy az Apostoli Szentszékkel kötött korábbi járadékszerződés után a mostani kormány 1998 második felében további öt egyházzal írt alá megállapodást a nen természetben igényelt ingatlanok utáni járadékról: a Mazsihisz-szel, a Magyarországi Református Egyházzal, a Magyarországi Evangélikus Egyházzal, a Budai Szerb Ortodox Egyházmegyével és a Magyarországi Baptista Egyházzal. Ezt követően, 1999-2000-ben a jogalkotás terén elvégezte a szükséges jogharmonizációs feladatokat. A járadék-megállapodások megkötésével a kormány összesen 67,406 milliárd forint értékben 1770 ingatlan ügyét rendezte. A járadék lehetőségével 6 egyház élt. A Magyar Katolikus Egyház javára a Szentszék már az 1997-es megállapodásban 42 milliárd forint értékű, mintegy 1150 ingatlan után igényelt járadékot, amelynek összege jelenleg meghaladja az 2.3 milliárd forintot. A Református Egyház 392 ingatlan (6,656 milliárd forint érték) után 1998-tól - az állam kiegészítése nélkül - 299 millió 520 ezer forintos, az Evangélikus Egyház 74 ingatlan (4.27 milliárd forint érték) után 192 millió 159 ezer forintos, a Zsidó Hitközségek (Mazsihisz) 150 ingatlan (13,511 milliárd forint érték) után 608 millió forintos járadékot kapnak évente. A Budai Szerb Ortodox Egyházmegye részére 2 ingatlan (848 millió forint érték) után 38 millió 160 ezer forintos járadékot, a baptista egyháznak 2 ingatlan (121 millió forint érték) után 5 millió 445 ezer forintos évi járadékot folyósítanak. Az egyházi kulturális örökség értékeinek rekonstrukciójára és egyéb beruházásokra 1999-ben 2.8 milliárd forint, a milliennium évében és azóta 4 milliárd forint áll rendelkezésre. Ennek elosztásakor a kormány a határon túli magyar egyházak közvetlen támogatását is lehetővé tette. A kulturális tárca mindemellett 1999-2001-ben 1 milliárd 256 millió forinttal támogatta az egyházi közgyűjtemények működését, s az egyházak külügyi tevékenységét ugyanebben az időszakban évente csaknem 60 millió forinttal támogatta közvetlenül. A költségvetés 1999-től ismét elismert feladatként kezeli a hittanoktatás támogatását. A magyar kormány erre a célra kétmilliárd forintot fordít évente. 1999-től ismét elismert és támogatott feladat a hittanoktatás támogatása, amelynek keretében tanévenként több mint 530 ezer gyermek részesül hittanoktatásban - Magyarországon.
