Calvin Synod Herald, 2000 (101. évfolyam, 1-12. szám)
2000-01-01 / 1-2. szám
10 REFORMÁTUSOK LAPJA “Uram, te voltál hajlékunk nemzedékről nemzedékre...” A magyar kálvinizmus rövid története Pápai Szabó György (Folytatás előző számunkból) Tudnunk kell, hogy az erdélyi országos református egyház és a magyarországi autonóm egyházkerületek 1881-ben, a debreceni zsinaton egyesültek öt egyházkerületből álló egységes egyházzá. 1920 óta négy egyházkerületből áll a trianoni, csonka határok között élő, anyaroszági református egyház, hivatalos nevén a Magyarországi Református Egyház. Az igazságtalan és jogtipró trianoni békediktátumot követően jött létre, éppen 79 esztendeje - a tiszántúli egyházkerületből kiszakadva - a mai Királyhágómelléki Református Egyházkerület. A romániai magyar reformátusság ma két egyházkerületben él, az előbb említett - aránylag fiatal - királyhágómellékiben, s a nagyobb és régibb erdélyi egyházkerületben. Emellett önálló egyházi szervezettel bírnak, s gazdag történetiegyháztörténeti múlttal rendelkeznek az elszakított területek magyar református egyháztestei Kárpátalján, a Felvidéken és Délvidéken, valamint Európában s a tengerentúl. Az Egyesült Államokban két nagy magyar református egyházkerület van. Az egyik az Amerikai Magyar Református Egyház, a másik a Kálvin Egyházkerület. Elmondható tehát, hogy úgy az utódállamok területén élő magyar reformátusság, mint a diaszpórában élő magyar reformátusság szervezett egyházi keretek között él. Ez utóbbiak számára éppen a hit, az anyaszentegyház, a gyülekezet, az egyházi iskola jelenti a legnagyobb megtartó erőt, s a más nyelvi közegben, távol a szülőföldtől reformátusságuk jelentős mértékben segített megőrizni magyarságukat, s anyanyelvűket. A közelmúltban ünnepelte fennállásának 100. évfordulóját a kolozsvári egyetemi fokú Protestáns Teológiai Intézet. Komáromban működik a Szlovákiai Református Egyház Kálvin János Teológiai Intézete. Az 1995. áprilisában megalakult Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinatának legfőbb feladata éppen a magyar reformátusság lelki egységének és testvéri közösségének a helyreállítása minden szétszakítottság és földrajzi távolság ellenére. A világ 43 országba szétszóródott magyar reformátusság 9 egyházteste hozta létre az egyetemes tanácskozó zsinatot, melynek székhelye Budapesten van. A Magyarországi Református Egyház jelenleg szervezetileg négy egyházkerületből és 27 egyházmegyéből áll. Hívei 1618 gyülekezetben s 1655 szórvány gyülekezetben gyakorolhatják hitüket, s hallhatják rendszeresen az Igét. A magyarországi reformátusok száma a statisztikai felmérések alapján mintegy 2-2.5 millió. (Az anyaországon kívül mintegy 1.5 millió magyar református él.) A Magyarországi Református Egyház lelkészképzése jelenleg már négy teológiai akadémián folyik: Debrecenben, Budapesten, Sárospatakon és Pápán. A Budapesti Református Theologiai Akadémia - a pápai 1951-es megszüntetésétől - tulajdonképpen a dunamelléki és a dunántúli egyházkerület lelkészképző intézete volt egészen 1998-ig. A Budapesti Református Teológiai Akadémia az 1993-ban létrehozott Károli Gáspár Református Egyetem alapító intézménye. A budapesti Hittudományi Kar mellett az egyetem Bölcsésztudományi Karral is rendelkezik, mely a teológiától nem messze, a Reviczky utca 4/c. alatti épületben tevékenykedik. Az egyetem nappali tagozatos Jogi Kara Újpesten, a Viola utcában működik az 1998/99-es tanévtől. Az egyetem levelező Jogi kara Kecskeméten található. Beindításában és működtetésében a szegedi József Attila Tudományegyetem nyújtott és nyújt segítséget. Nagykőrösön működik az egyetem Tanító- és Hitoktatóképző Főiskolai Kara. A Károli Gáspár Református Egyetem alapítását 1855-re vezeti vissza, mivel Török Pál püspök hosszú küzdelmének gyümölcseként Pesten ebben az évnen létesült református teológiai főiskola. A református egyetem zsinati alapítású országos felsőoktatási intézmény, melynek fenntartója a Dunamelléki Református Egyházkerület. A református múlt színes és gazdag tárházai az egyházkerületi és iskolai gyűjtemények: könyvtárak, levéltárak, múzeumok Debrecenben, Budapesten, Kecskeméten, Sárospatakon, s Pápán, Kolozsvárott, Nagyváradon, Marosvásárhelyen. A református kultúra és egyházművészet eredményeinek csak csodálattal adózhatunk (festett fakazettás templomok: pl. Csaroda, Tákos, s aztán erdélyi templomok, úrasztali kelyhek és térítők, kopj áfás temetők, faragott szószékkoronák, a szakrális néprajz émlékei stb. stb.) Nem mehetünk el említés nélkül amellett, amit a magyar kálvinizmus adott a magyar kultúrának és művelődésnek. A reformációtól kezdődően felvirágzanak az iskolák, a nyomdák, fellendül a könyvkiadás, a hazai világi tudományok művelődése (orvostudomány, botanika, fizika stb.), s a teológia mellett a világi irodalom is. “Magyar vallásnak” is hívták századokon keresztül a kálvinizmust, hisz sorsvállalásában összetört a nemzettel. A “napnyugati Kálvin tilalmas tanításának” egyháza mindvégig súlyos részt vállalt a nemzeti függetlenségért és szabadságért folytatott küzdelmekben (pl. Bocskai István, Bethlen Gábor, I. Rákóczi György küzdelmei, a Wesselényi-, s Thököly- felkelés, II. Rákóczi Ferenc szabadságharca, az 1848-49-es, ill. az 1956-os magyar szabadságharc.) Gyönyörűen és utánozhatatlanul fogalmazzák meg a kálvinizmus, tágabb értelemben a protestantizmus lényegét Csanádi Imre Egy hajdani templomra és Illyés Gyula A reformáció genfi emlékműve előtt c. versükben. Sorjáznak elő a nevek a századok homályából. Kazinczy Ferenc, Csokonai Vitéz Mihály; a nagyszalontai parasztfiú, Arany János; a komáromi születésű, a pápai kollégiumban tanult Jókai Mór. A hamvai pap és költő, Tompa Mihály, az irodalmár püspökök: Szász Károly, Baksay Sándor, Ravasz László. Ady Endre, a csúcsai presbiter, Móricz Zsigmond, Szabó Dezső, Németh László és a többiek. S talán az ugyancsak “kálomista” óriás, nemzeti imádságunkat, a Himnuszt író Kölcsey Ferenc foglalja össze legszebben a református vallás lényegét, a hit és a nemzettudat, a vallás és a hazafiság összetartozását: - Isten minden kebelnek egy szívet adott, s ennek az egy szívnek egy hazát... Valóságban átélt, s megtapasztalt történelmi valóság az, amit a magyar reformátusok évszázadok óta énekelnek talán legismertebb zsoltárukban, a 90. zsoltárban, Szenei Molnár Albert fordításában” “Tebenned bíztunk eleitől fogva, Uram téged tartottunk hajlékunknak, Mikor még semmi hegyek nem voltának, Hogy még sem ég, sem föld nem volt formálva, Te voltál és te vagy erős Isten, És te megmaradsz minden időben.” Hisszük azt, hogy református anyaszentegyházunknak nemcsak gazdag múltja és jelene van, de ilyen jövő elé is néz, hisz a 21. századra, s a következő századokra nézve küldetése van Krisztustól. Reménységünk és jövőnk nemzeti imádságaink fényében. Szerkesztő: Pápai Szabó György, Kállai Árpád. Budapest, 1999. Dunamelléki Református Egyházkerület, Budapest-Rákosszentmihály-Sashalmi Református Egyházközség.
