Calvin Synod Herald, 2000 (101. évfolyam, 1-12. szám)

2000-03-01 / 3-4. szám

CALVIN SYNOD HERALD 15 IN MEMÓRIÁM... Nt. NÉMETHY SÁNDOR 1916. április 27 - 2000. január 22 1916. április 27-én született Tordán, Erdélyben. Középiskolai tanulmányait a helyi román líceumban végezte. A Kolozsvári Református Theologiai Akadémián folytatta tanulmányait. 1940-ben jeles papi diplomával bocsátották ki a lelkipásztori szolgálatra. A “Bécsi Döntés” után a kolozsvári püspökség a Kolozsi gyülekezet segédlelkészévé nevezte ki. Egy év múlva Dr. Imre Lajos theologiai professzor külmissziói utazó-titkári szolgálatra küldte el. Nt. Némethy Sándor bejárta Észak-Er­­dély minden gyülekezetét, külmissziói előadásokat tartott, va­lamint Nt. Babos Sándor missziói munkájához gyűjtött ado­mányokat. 1942. július 18-án kötött házasságot Dézsi Ilonkával, mely halála pülanatáig 57 éven át tartott. Három gyermekük született: Mária, Ágnes és Sándor. Az ifjú lelkész nehéz körülmények között tartotta el családját. 1944. őszén Gyalu-ba került helyettes lelkésznek. 1945-ben 35 éven át hir­dette az evangéliumot. 1957-ben letette a magiszteri vizsgát: “Magna Cum Laude”-val. Disszertációját gyakorlati theoló­giából írta, melynek témája: “A XIX. Századi Magyar Refor­mátus Temetési Igehirdetések” volt. Lelkipásztori szolgálata alatt a nehéz körülmények ellenére a Gyalu-i templomot felújították, rendbe tették a parókiát, harangot öntettek, az orgonát megjavították, melyek a háború alatt megsemmisül­tek, vagy megrongálódtak. Jó viszonyban volt a falubeli román és más felekezetek lelkipásztoraival. Gyaluból 1980-ban ment nyugdíjba, ahonnét Nagykárolyba, Sándor fiuk közelébe költöztek. 1984-ben feleségével, Ilonka nénivel kivándoroltak Kaliforniába, ahol már két leányuk élt (Ágnes és Marika, férjével Károllyal). Később Sándor fiuk is itt telepedett le fele­ségével és két gyermekükkel. Kaliforniában is, mint nyugdíjas lelkész sokszor hirdette az Igét, a San Francisco-i, az Ontario­­i, a Hollywood-i, a Reseda-i, és az Első Magyar Református Egyháznál. Krisztus hűséges katonája volt halála pillanatáig. A Teremtő Isten 2000. január 22-én hívta haza Nt. Némethy Sándor lelkipásztort a mennyei otthonba. Nyugodjék immár békében az örök feltámadásig. Isten veled drága férj, apa, nagyapa, kedves Sándor bácsi. Búcsúznak Tőled a Los Ange­­les-i magyar egyházak tagjai és a barátok. Legyen álmod csen­des és emléked örökké áldott! Nagy Bálint ISOZ LAJOSNÉ szül. BOGÁR JULIANNA 1909. december 13. - 2000. február 1. “Hallottam, hogy egy hatalmas hang szól a trónus felől: “íme, az Isten sátora az emberekkel van, és ő velük fog lakni ők pedig népei lesznek, és maga az Isten lesz velük; és letöröl minden könnyet a szemükről, és halál sem lesz többé, sem gyász, sem jajkiáltás, sem fájdalom nem lesz többé, mert az elsők elmúltak. A trónuson ülő ezt mondta: “íme, újjá­teremtek mindent”. És így szólt: “írd meg, mert ezek az igék megbízhatók és igazak!" (Jelenések könyve 21:3-5.) Kékessy Gertrud édesanyja, Isoz Lajosné, Bogár Julianna ez év február elején, 90 éves korában visszaadta nemes lelkét teremtőjének. 1909. december 13-án született Budapesten, 1937-ben kötött házasságot a svájci-francia származású Isoz Lajossal. Két gyermekük született: Gertrud és Péter. 1949- ben az Isoz család politikai okokból kénytelen volt elhagyni Magyarországot és származásuk helyén Svájcban telepedtek le. Ott éltek Gertrud szülei és öccse 50 éven át. Kaliforniában élő lánya és családja gyakran látogatták a szülőket, nagyszü­lőket; szoros kapcsolatot tartva velük. 1998-ban Julianna néni egy Zürich-i öregotthonba került, melyet nem tudott meg­szokni. Magyarországra vágyott! Gertrud lánya teljesítette idős és egyre gyengülő édesanyja kívánságát. 1999. nyarán Tiszafüredre, egy bensőséges hangulatú nyugdíjas otthonba költöztette. Ott nagyon boldog volt, s örült, hogy ismét ma­gyar környezetben van, s szülőföldjén élheti le még hátralévő éveit. Ez év januárban két súlyos műtéten esett át, amiből 90 éves kora ellenére valamelyest felgyógyult, de erejét már nem nyerte vissza. Január harmadik hetében Gertrud és Kinga leánya hazarepültek, mert az édesanyja állapota egyre ha­nyatlott. Még hat napon át örülhettek egymásnak az Anya, a Nagymama, leánya és unokája. Január 31-én ismét kórházba kellett szállítani gyomor-fájdalmakkal és végelgyengüléssel. Február 1-én hajnali négy órakor álmában elhunyt. Isoz Julianna nagy magyarérzésű hölgy volt. Sokat segített a Zürichbe érkező magyar menekülteken. Gyermekeit és unoká­it igazi magyar hazaszeretetre nevelte. Gyászolják: fia Péter és családja Svájcban, valamint Kaliforniában élő leánya, Kékessy Gertrud és veje György, unokái Kinga és férje Tamás, Csilla, Koncz Lajos és Nicole és a dédunokák. Továbbá gyá­szolják Svájcban és Magyarországon élő rokona és barátai. Nyugodjék békében! Legyen álma csendes, emléke örökké áldott! Nagy Bálint

Next

/
Oldalképek
Tartalom