Calvin Synod Herald, 1999 (99. évfolyam, 2-4. szám - 100. évfolyam, 9-12. szám)
1999-09-01 / 9-10. szám
12 REFORMÁTUSOK LAPJA gyönyörű jeremiádokban vagy az igehirdetésekben, a magyar reformátorok alkotásaiban szembetűnő a prófétai ihletés és szerepvállalás, a zsoltáros szellemiség. A magyar nép is Isten választott népe, sorsa sokban hasonló a szenvedő-vándorló zsidó népéhez. A törökben, a hazát végigdúló és felégető német és egyéb zsoldoshadakban Isten büntető kezét kell látni. A megkeményedett szívű, Istentől elhajlott népet bünteti így az Úr. Vissza kell térni hozzá, meg kell térni, újjá kell születni, s Krisztust Úrnak, Szabadítónak, Királynak és Megváltónak vallani, s Őt követni! - hangzott századokon át e viharvert szétszabdalt országban a nemzeti öntudatot erősítő, lelki tartást adó Ige. A kálvinista gondolkodás bibliai-teológiai alapjait hűen jelzi az ún. “öt protestáns alapelv”: sola fide (egyedül hitből), sola gratia (egyedül kegyelemből), solus Christus (egyedül Krisztus), sola Scriptura (egyedül a Szentírás), soli Deo gloria (egyedül Istené a dicsőség). A magyar reformátusság két fő hitvallása a reformációtól fogva: a Második Helvét Hitvallás és a Heidelbergi Káté. A Második Helvét Hitvallás szerzője Kálvin utódja, Buliinger Henrik genfi prédikátor. Hitvallása 1566-ban jelent meg, s a svájci gyülekezetek után csatlakoznak hozzá a környező országok református egyházai is. A magyar reformátusok az 1567-ben tartott debreceni zsinaton fogadták el, s ez a szimbolikus irat rövid időn belül elfogadottá lett minden egyházkerületben. A magyar reformátusság másik fő hitvallási irata a Heidelbergi Káté, melyet a heidelbergi református egyetem két tanára írt 1563-ban, kérdés-felelet formában, III. Frigyes pfalzi választófejedelem felkérésére. A Heidelbergi Káté első magyar nyelvű fordítását Huszár Dávid jelentette meg Pápán 1577-ben. A későbbiekben számos kiadása jelent meg, valóságos református népkönyvvé lett. Az igehirdetés megértéséhez magyar nyelvre kellett fordítani és kézbe kellett adni a Bibliát. Ahhoz, hogy a hívek is olvasni tudják azt, iskolákat kellett létrehozni és a Biblia kiadásához nyomdákat kellett alapítani. A vándorprédikátorok sok esetben nyomdászok is voltak s egyúttal európai műveltséggel bíró tudósok. A századok távolából “csillagfényű” nevek bukkannak fel: Sylvester János, Dévai Bíró Mátyás, Dávid Ferenc, Heltai Gáspár, Méliusz Juhász Péter, Szegedi Kis István, Skaricza Máté, Huszár Gál, Sztárai Mihály. Monumentális, gránitból faragott egyéniségek és ránk maradt életművek. 1590-ben megszületik az első teljes, magyar nyelvű Biblia, Károli Gáspár Vizsolyi Bibliája. Voltak már bőven fordítások magyar nyelven: Sylvester János Sárvár-új szigeti Újszövetsége, Pesti Gábor, Heltai Gáspár, Mélius Juhász Péter fordításai, de ez az első teljes magyar nyelvű fordítás. Bocskai Istvántól kezdve, I. Rákóczy Györgyön át, egészen Apafi Mihályig a református fejedelmek egyúttal egyházunk hű fiai is, ám más, törvényes felekezetek vallásszabadságát is biztosítják és megvédik. Káldi György katolikus Bibliája később születik meg, de támogatja megjelenését a református Bethlen Gábor fejedelem, akinek az egyházhoz való viszonyát jelzi, hogy nemesi ranggal ruházza fel a “tiszteletes és tudós” prédikátorokat. Apafi Mihály fejedelmsége már az önálló Erdély, a “Tündérország” hanyatlásának időszaka, de a református egyház virágzik, mivel a fejedelem nagy támogatója a tudománynak és a kultúrának. Ez már a hitviták kora. Pázmány Péter kardinális és a kassai prédikátor, Alvinczy Péter életre szóló hitvitája, de általában a kor hitvitázó irodalma az anyanyelvű művelődés és a magyar irodalom kiemelkedő állomását jelenti. Ezt akkor persze másként élték meg eleink, a politikai és egyháztörténeti valóság az úgynevezett “véres ellenreformáció” idején valóban komoly és elszomorító volt. A protestantizmus a “megmaradni és szolgálni” feszítő kettősségében teljesítette krisztusi küldetését. Szenei Molnár Albert magyarra fordítja a zsoltárokat, s azok a reformátusság legkedveltebb istentiszteli énekei lesznek. Ő fordítja le, s adja ki elsőként 1624-ben Hanauban Kálvin főművét, az Institutio-t, melynek teljes címe: “Institutio religionis christianae”, azaz “A Keresztyén vallás rendszere”. A magyar tudományos és enciklopédikus gondolkodás alapjait Apáczai Csere János rakja le. - Olyan a hit és a tudomány egymáshoz való viszonya- mondj a-, mint a sasnak két szárnya, metszd el egyiket, lezuhan a magasból. Az egész kálvinizmusra jellemző ez a mentalitás, s ezért tudott annyi útjelzőt lerakni a nemzeti művelődés és tudományosság országútján. A Hollandiában tanult tudós nyomdász, Misztótfalusi Kis Miklós revideálja a Károli-Bibhát. Még facsimilében is gyönyörűség kézbe venni az 1685-ben, Amszterdamban megjelent “aranyas Bibliáját”. A kor leghíresebb betűmetszője, s teológusa a jólét, a karrier, a hollandiai egyetemi tanszék helyett Erdély sarát, népe szenvedését vállalja. S ezt tette a külföldet megjárt “peregrinus” diákok zöme. Tudománnyal felvértezetten hazajöttek, hogy népünknek szolgáljanak. De sok mindent elárul e nehéz korról Misztótfalusi egyéni sorstragádiája, vagy például Komáromi Csipkés György debreceni professzor Leidenben 1719-ben megjelent, s az egri érsek által megégetett “vértanú-Bibliája”. Csak pár példány menekült meg a tűzhaláltól... A 17. században nagy hatást gyakorolt a református egyházra a puritanizmus mozgalma. Az angol eredetű református egyházi mozgalom nagy súlyt helyezett a hit és a kegyesség gyakorlatára, a személyes, élő hitre. A magyar puritánok is úgy érezték, hogy ekkorra már felszínessé vált az egyházi élet, s újabb reformációra, lelki ébredésre és megújulásra van szükség. A legismertebb hazai puritán prédikátorok Tolnai Dali -Tános. Medeyesi Pál és Apáczay Csere János voltak. A puritánizmus hatására valóban megelevenedett az egyházi élet. Bevett gyakorlattá vált az egyéni, a családi s a közösségi bibliaolvasás és imádkozás. A zsoltárok éneklése a református liturgia szerves részévé lett. A puritánok felvetették a magyar nyelvű oktatás szükségességét. Hatásukra erősödött a református egyház közéleti felelősségvállalása, s a világiak szerepe az egyház életében. Folytatjuk következő számunkban
