Calvin Synod Herald, 1997 (97. évfolyam, 1-6. szám)
1997-09-01 / 5. szám
CALVIN SYNOD HERALD .13. AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA Dr. Bonis Béla Kazinczy Ferenc: A Magyar Nyelv Szerelmese Kazinczy Ferenc (1759-1831) Kazinczy Ferencz 1759-ben született Érsemlyénben (Bihar vm) előkelő kálvinista családból. Diákéveit Sárospatakon töltötte, ahol az iskolakertben szobra tövében gyakran készültem kollokviunokra szemináriumi éveim alatt. Gimnáziumi felsóosztályos koromban kerültem vele szellemi kapcsolatba, amikor eljárogattam a róla elnevezett Kazinczy irodalmi önképző-körbe. Ott hallottam magyar nyelv és irodalom tanáruktól, hogy Kazinczy az irodalmat, az irodalmon át a nyelvet akarta megmenteni. Ki volt tehát ez az ember, akinek nevével a köztudatban a nyelvújítás összefort? 1801-ben Kazinczy belépett a Martinovics által alapított "reformátorok" titkos társas ágába. Elfogták. Hatévi börtön után megfogyva bár, de törve nem s a lelkében megfogant eszme által tüzelve, szellemének gigászi erejével és emyedetlen kitartással látott magasztos céljának megvalósításához. 1804-ben nőül veszi a nála 20 évvel fiatalabb gróf Török Sophie-t. Több állásban próbálkozott. Családja nem jó szemmel nézte, hogy pénzét és idejét irodalmi ambíciókra költi. 1806-ban Bányácskára költözik, melyet Széphalomnak nevez el. Anyagi gondokkal állandóan küzdik. Az 1831. felvidéki kolerajárvány vitte el. Különös és nem bámulatra méltó-e, hogy Széphalom, egy igénytelen falucska lesz a magyar irodalom központja a mester által, aki rendkívüli tevékenységével Magyarország összes írói között szellemi összeköttetést, érintkezést teremt levelei által s azt évtizedekig, haláláig képes fenntartani. Kazinczy levelezését az Akadémia 22 nagy kvartkötetben tartalmazza. Szellemesen mondta Németh László, hogy Kazinczy az irodalom telefonközpontja akart lenni. Elérte, hogy magyar írónak lenni annyit jelentett, mint Kazinczy barátjának lenni. Az új írók nála jelentkeztek kézirataikkal. Kazinczy serkentő szava és tette századok múlva is hangzik az utódoknak: "Igaz valál, - emléked áldott, Haló-földed szent éltedért: Szült sok jelent, nem szülte párod Egy század míg végére ért." így éneklni a költő Tompa Mihály. Szögezzük le először is, hogy Kazinczy írói pályája fordulópontot jelöl a magyar nemzetnek, művelődési történetében. Ha tekintetbe vesszük, milyenek voltak közállapotaink előtte és milyen élet következett utána, akkor ő nemcsak írónak tűnik fel, mint annyi sok jelenésünk előtte és utána, hanem egy nagy eszme, egy nagy nemzeti tett bajnokának. Aki, mint Hunyadi az izlám jármát, széttörte az idegen műveltség bilincseit s megalapítója lett nemcsak irodalmi, hanem társadalmi és politikai újjászületésnek. Jól tudta, hogy az igazi kultúra, a Felvilágosodás tanítása szerint is, csak a nemzet nyelvén jöhet létre. Igen, a magyar nemzeti irodalom újjászületésére, megújítására irányuló mozgalmat, ha nem is Kazinczy kezdte, de ó hajtotta végre. A fennkölt eszme, megújítani a magyar irodalmat, általa ápolni a magyar nyelvet, felkelteni a nemzeti önállóság érzetét, a magyar elmardt kultúrát közelebb vinni, sőt egyszinvonalra emelni a nyugati népek kultúrájával, ez az eszme a Mária Terézia udvarába került Bessenyeinek és testőr társainak lelkében fogant meg. E magyar ifjak, az ország különböző vidékeiről Bécsbe kerülve, ott a műveltségnek egyik európai gócpontjában sajnosán és szégyennel érezték elmaradottságukat és műveletlenségüket. De nemcsak azt érezték, hogy ók maguk maradtak el a világ folyásától, hanem azt is, hogy egész nemzetünk elmaradt, századokkal áll hátrább a műveltségben, a fejlődésben a többi európai népeknél. Az a társadalmi osztály melyből ők kerültek ki, a középnemesség, az ország gerince, magyar volt, de elmaradt, nyers és elfogult; az arisztokrácia műveltebb volt ugyan, de idegen és nemzetietlen. Maga a nemzet a százados harcokban kimerülve, elaléltnak, tespedtnek látszott, mintha a köztevékenység minden terén megszűnt volna az élet. Folytatjuk Emlékezés Ersemjénben A Kazinczy Ferenc Társaság kibővített elnökségi ülését a Partiumban, Érsemjénben, Kazinczy Ferenc szülőfalujában tartotta a közelmúltban. A három napos ülés során tudományos előadások és tájékoztatók hangzottak el, fölkerestek a Partiumban több történelmi emlékhelyet. Az ülés befejező napján Érsemjénben résztvettek a vasárnapi istentiszteleten, amelyen Tőkés László püspök hirdette az Igét, majd koszorút helyeztek el Kazinczy Ferenc 1903-ban emelt szobránál és a szülőházánál Fráter Lóránt által 1907-ben elhelyezett táblánál. A Világnak szüksége van az Egyházra. az Egyháznak szüksége van Reád, Neked pedig szükséged van a Reformátusok Lapjára!
