Calvin Synod Herald, 1995 (95. évfolyam, 1-5. szám)

1995-01-01 / 1. szám

CALVIN SYNOD HERALD-13-REFOMÁTÜSOK LAPJA Dr. Vitéz Ferenc "Rege egy aranyhajú lányról" Befejező rész Gyors futárok vitték a szomorú hírt min­denhová, ahol csak Abák éltek. Falvakban, városokban zúgtak a harangok. A papok mindenütt misét celebráltak szakadatlanul, így rendelkezett Györkey Sámuel úr, s így látta jónak a rokonság, akik csak gyűltek, gyűltek szüntelenül a györkei várba a leg­szomorúbb temetésre... Sarolt kisasszonyt fehér, menyasszonyi ruhába öltöztették. Készen volt az már régen, de nem ilyen alkalomra. Élők és holtak egyaránt siratták. Bús, fekete zászlók lengtek a tornyokon örök időkre.. Sarolt fehér koporsója mellett volt egy ÚTON - VÍZEN ' LEVEGŐBEN Magyar templom a Don mentén BUDAPEST - Kosztamarovonál, a Don folyó mentén, magyar templom épül, hogy a II. világháború áldozataira emlékezhesse­nek az odazarándokló hozzátartozók. A területet a pravoszláv egyház bocsájtja ren­delkezésre. A tervek szerint 1996-ban Buda­pesten épül orosz imahely. □□□ Hitler igazságos határokat húzott Csurka István a Volkerfreund című szél­sőséges osztrák lapnak adott nyilatkozatban kijelentette, hogy Magyarország történelmi szerencsétlensége, hogy éppen Hitler húzott igazságos határokat számára. A Magyar Igazság és Élet pártjának veze­tője a nácikkal rokonszenvező szerzőket is foglalkoztató lapnak elmondta: a trianoni szerződéseket revideáló bécsi döntés nyomán etnikai szempontból tisztességes határok alakultak Magyarország körül. Ma azonban Magyarország a térség katonailag leggyengébb országa, történelmi képtelen­ugyancsak díszes, fekete koporsó. Benne Já­nos, gyönyörű mentében, zsinóros nad­rágban, sarkantyúscsizmában. Drágamívű kard az oldalán, bogiáros, nyusztsüveg a fejében. Fehér sebkötésén vér foltja... Címert is festetett neki Sámuel úr: zöld mezőben, kék ég alatt, lemetszett, fehér liliomszál, X alakban hasadt tilinkóval... Sisakdísze: két véres kard között töröttszárnyú fehér galamb, s töröttszárnyú fekete holló... Alig hogy megkapta címerét, nyomban be is fordították... Sarolt kisasszonyt és szegény Füzy Jánost, ott, ahol nagyon boldogok voltak alig egy szempillantásig, a fűzfa alá temették jeltelen sírba. Jobban és zavartalanul őrzi meg őket - mondotta Sámuel úr - mint min­den templom, kripta és márvány... Most is ott pihennek... * A régi vár elporladt azóta, csak néhány adat őrzi még emlékét. Helyét erdő nőtte be, sudár tölgyek, árnyas bokrok, tüskés bozót, kék harangvirágok, meg piros szamóca. A vén fűzfa áll még, vagy talán csak va­lamely utódja. Sátort borit az álmodok fölé, s őrzi, őrzi e régi emléket, szomorú regét, egyedül... Nekem is ó mesélte el, amikor ál­maimban, vesszőparipámon, füzfasípot fújva elszenderedtem alatta... Ha arra jársz, ha áll még az öreg fűzfa, s ha elszenderedsz alatta, lehet, hogy neked is elsusogja... Előadta 1993. Nov. 29-én az Árpád- Akadémia Évi Közgyűlésén Árpád- Aranyérem székfoglaló beszédeként. ség lenne visszaszerezni az elveszett terü­leteket. Megelégednénk azzal, ha magyar testvéreink igazi autonómiához juthatnának. Ugyanakkor Csurka azonban azt is kije­lentette, hogy nem szabad olyan államszer­ződést a szomszédokkal aláírni, amely a te­rületekről való lemondást rögzíti. □□□ A forradalomra emlékeztek Temesváron Megemlékeztek Temesváron az öt évvel ezelőtt kirobbant fordulatról. Az ez alkalomból rendezett nemzetközi szimpóziumnak neves védnökei voltak: Doina Cornea polgárjogi harcos, Hans Dietrich Genscher német politikus, Vaclac Havel cseh elnök, Lech Walesa lengyel el­nök és Pozsgay Imre magyar politikus. Közben azonban nagy vita indult, ugyan­is a különböző hivatalos ünnepségek szervezői és a különböző forradalmár szer­vezetek kifogásolják, hogy a nemzetközi szimpózium résztvevői „bedőltek a Tőkés László-féle demagógiának" és őt tekintik a forradalom hősének, holott szerintük a püs­pöknek a temesvári forradalomhoz semmi köze sem volt. Még mindig túl sokan vannak, akiknek külön szívfájdalmat okoz a nemzetek újabb őszinte és igaz története! II. János Pál egy békétlen világot sirat II. János Pál pápa hagyományos Urbi et Orbi üzenetében a karácsony örömét az év konfliktusainak gyászos felsorolásával tom­pította. A Szent Péter bazilika előtt álló tömegeknek szólva mondta: „Ahogy a karácsony fényében álló csa­ládokra nézek, gondolataimat kénytelen va­gyok a nagyobb emberi család felé fordí­tani, melyet az önzés és erőszak kitartó for­mái szaggatnak." A nemzetközi konfliktusok előre meg­fogalmazott soraiba a pápa még belevitte Algírt, ahol egy repülőgépet térítettek el és Jeruzsálemet, ahol karácsony napján robban­totta fel magát egy iszlám fegyveres meg­sebesítve 12 katonát. A pápa szólt Szudánról, az „elfelejtett" háborúról, ajugoszláviai harcokról valamint az Oroszországban, Angolában és Ruandá­ban dúló polgárháborúkról. A Time II. János Pált választotta „az év emberének". A neves amerikai magazin a választást az emberiség életkörülményeinek javításáért tett erőfeszítéseivel, a pápa ka­rizmatikus egyéniségével indokolja és elis­meréssel adózik meditációit tartalmazó „Átlépni a remény küszöbét" című nemrég megjelent könyvének. P.S. - Mi protestánsok, akik nem min­denben értünk egyet Róma pápájával, a bé­kétlen világot vele együtt őszintén siratjuk!

Next

/
Oldalképek
Tartalom