Calvin Synod Herald, 1994 (94. évfolyam, 2-6. szám)
1994-07-01 / 4. szám
CALVIN SYNOD HERALD-15-REFOMÁTUSOK LAPJA 'Kossuth 'Emlékév 1994. március 20-tól 1995. március 20-ig Kossuth Lajos halálának a centenáriuma alkalmából- Dózsa György elnök vezetésével „Kossuth Centenáriuma Emlékbizottság " alakult országos vetületben. -— Csillámok Kende Géza „Magyarok Amerikában " című könyvéből. _______________________________/ 1852-ben Kossuth még mindig reménykedik, hogy Amerika kinyújtja hatalmas karját Európa felé és egy csapással összetöri a zsarnokokat. Hogy királyok fejéről porba hullanak a koronák és a hatalom visszaszáll a felszabadult népmilliók kezébe. Kossuth 1852 őszén még szózatot intéz a magyar néphez, amelyben beszámol amerikai útja eredményeiről. Még Londonból utasításokat küld (Asbóth Sándornak, Bíró Edének, Kornis Károlynak,) hogy az emigránsokat mikép kell megszervezni, mikép kell az érdeklődést az amerikai közvéleményben Magyarország iránt ébren tartani, a rokonszenv melegét lángokká szítani. De a feledés hamuja elfojtotta a lelkesedés tüzét. Amerikát lekötötték a saját ügyei, a saját bajai. A rabszolga kérdés mind élesebbé tette az ellentéteket Észak és Dél között. Az emigránsok közöttt megszakadt a jövőbe vetett reménység kapcsolata. Az Európában élő emigránsok teljesen megfeledkeztek Amerikában élő testvéreikről, akiknek most már a mindennapi kenyér előteremtése volt egyedüli gondjuk. Pár esztendő alatt szertefoszlottak az összes álmok és már Kossuth Lajos is feladta a feltámadás reménységét. Az amerikai út minden sikere, minden terve csak emlék maradt, szép emlék a jövendő történelmének egy romantikus fejezetében. Az ötvenes évek végén már csak bujdosó, küzködő, emigráns-sorsokról tudunk - de tettre kész, szereplést váró, céltudatos emigráció már nincs. Pedig talán minden máskép történt volna, ha Kossuth Lajos nem megy vissza Londonba, hanem Amerikában marad. Mert csak ő tudta volna a különböző időkben érkezett emigráns-csoportokat együvé forrasztani. (A komáromiakat, akik Ujházy vezetése alatt elsőknek érkeztek. A piemontiakat, akiket Kada Károly őrnagy vezetet«. A sumlaiakat, akiket Priek József szervezett. Az Angliából indultakat, akiknek Korniss Károly volt a vezetőjük.) Kossuth nélkül széthullottak ezek a csoportok és nem ösmertek többé közös akarást, közös célt. Ezért van az, hogy az emigráció itt ösmertetett története voltaképen emberek és emberi sorsok története. Embereket vonultattunk fel és ezeknek az élettörténetét meséltük el. Emberekét, akik ősei a mai amerikai magyarságnak. A polgárháború magyarjai, már a mai értelmezésben való amerikai magyarok voltak, akik az első amerikai magyar intézmények alapjait rakták le és a polgárháborúban való dicsőséges szereplésükkel belekapcsolódtak a hetvenes és nyolcvanas évek már gazdasági kivándorlásának korszakába, amikor már nemcsak magyarok vannak Amerikában, de van amerikai magyarság is. 1956-os EMLÉK-DOMBORMŰ mártír halált halt lelkészek emlékére Gulyás Lajos fiatal levéli (Győr megye) lelkipásztort - az 1956-os forradalomban való részvétele miatt - a Kádár-rezsim vészbírái 1957 decemberében váratlanul és ártatlanul kivégezték. Özvegyet és két kisgyermeket hagyott maga után. Emlékére - és rajta keresztül a többi 1956-os mártír lelkészek és teológusok emlékére - 1994 október 23- á Kúr Csaba, ohiói magyar szobrászművész 60 cm x 90 cm-es bronz dombormű vét avatja fel a Dunántúli Refor"A Ml KÖLTŐ PAPUNK" (Folytatás a 14. oldalról) Nem szükséges nagyító üveg alá helyezni Szabó László költeményeit, hogy észre vegyük értékeit. Nem csupán magának szerzett enyhülést, amikor érezve, hogy - mint Arany mondotta - „Csontváz, ijesztő a valódi kép," az „égi mássa" keresésébe vetette magát. „Csak egy van, ami fáj, csak egy, Kisírni azt száz lant kevés: Költészetből az - ébredés.” Jóval szegényebb maradt volmátus Egyházkerület püspöksége Levélen. Kérjük az Amerikában élő magyar reformátusokat és a velünk együttérző személyeket és szervezeteket, hogy legyen ez a dombormű a mi adományunk a mártírok emlékére. Érezze az otthoni magyarság, hogy 1956 eszménye és emléke ma is él közöttünk. A várható előállítási és szállítási költségeket $7,000-ra becsüljük. Ha mint egyházak, egyesületek és személyek, megfelelő létszámban és módon reagálunk, akkor ez az összeg összegyűl. A $7,000 felett érkező adományokat a Pápai Református Kollégiumnak ajándékozzuk, javasolva, hogy ha na a magyar költészet, ha Szabó László nem bízta volna tolira ihletéseit. Az amerikai magyarság nem igen kényeztette el borostyánnal, de ha egyszer lesz valahol egy magyar Westminster Abbey és egy "Poet's Corner,” ott helyet fog találni Szabó László is. Szerkesztőnk utószavai a fenti cikkhez. Az Arany János Irodalmi Társaság Szabó Lászlót dísztagjává választotta meg. Nagykőrösön az ,Arany Szobában' a nagy költő arcképe mellett ott húzódik meg az ő telik, úgy a dombormű egy példányát helyezzék el a Kollégiumban. A munkát sürgősen el kell kezdenünk, hogy az emlékmű még ez év októberében hazaérjen. Kérjük, hogy gyülekezetében, egyesületében, barátai között és családjában legyen ennek a nemes célnak szószólója. Az adomány csekket a West Side Hungarian Reformed Church (15300Puritas Ave., Cleveland, OH 44135) nevére kiállítva küldjük. A csekken jelöljük meg, hogy dombormű (relief) céljára küldjük. Az adományról elismervényt küldünk, az összeg az adóból levonható. Kálmán Szabolcs, lelkipásztor arcképe is. A Magyar Tudományos Akadémia is hazahívta és kitüntette. Itt az amerikai magyar légkör sohasem kedvezett tudósoknak, íróknak, költőknek. E sorok írója örökre büszke arra, hogy „a mi költő-papunkhoz" rokoni kapcsolatok fűzték. Szabó László egyetlen gyermeke, Dr. Molnár Lászlóné, volt híres énekese a budapesti Operaháznak, ma is olvasója a mi Lapunknak, az .Amerikai Magyar Reformátusok Lapjának.'
