Calvin Synod Herald, 1994 (94. évfolyam, 2-6. szám)

1994-07-01 / 4. szám

CALVIN SYNOD HERALD-15-REFOMÁTUSOK LAPJA 'Kossuth 'Emlékév 1994. március 20-tól 1995. március 20-ig Kossuth Lajos halálának a centenáriuma alkalmából- Dózsa György elnök vezetésével „Kossuth Centenáriuma Emlékbizottság " alakult országos vetületben. -— Csillámok Kende Géza „Magyarok Amerikában " című könyvéből. _______________________________/ 1852-ben Kossuth még mindig remény­kedik, hogy Amerika kinyújtja hatalmas karját Európa felé és egy csapással összetö­ri a zsarnokokat. Hogy királyok fejéről porba hullanak a koronák és a hatalom visszaszáll a felsza­badult népmilliók kezébe. Kossuth 1852 őszén még szózatot intéz a magyar néphez, amelyben beszámol ame­rikai útja eredményeiről. Még Londonból utasításokat küld (As­­bóth Sándornak, Bíró Edének, Kornis Károlynak,) hogy az emigránsokat mikép kell megszervezni, mikép kell az érdeklődést az amerikai közvéleményben Magyarország iránt ébren tartani, a rokonszenv melegét lángokká szítani. De a feledés hamuja elfojtotta a lelkese­dés tüzét. Amerikát lekötötték a saját ügyei, a saját bajai. A rabszolga kérdés mind élesebbé tette az ellentéteket Észak és Dél között. Az emigránsok közöttt megszakadt a jövőbe vetett reménység kapcsolata. Az Európában élő emigránsok teljesen megfeledkeztek Amerikában élő testvéreik­ről, akiknek most már a mindennapi kenyér előteremtése volt egyedüli gondjuk. Pár esztendő alatt szertefoszlottak az összes álmok és már Kossuth Lajos is fel­adta a feltámadás reménységét. Az amerikai út minden sikere, minden terve csak emlék maradt, szép emlék a jövendő történelmé­nek egy romantikus fejezetében. Az ötvenes évek végén már csak bujdosó, küzködő, emigráns-sorsokról tudunk - de tettre kész, szereplést váró, céltudatos emigráció már nincs. Pedig talán minden máskép történt volna, ha Kossuth Lajos nem megy vissza Londonba, hanem Amerikában marad. Mert csak ő tudta volna a különböző időkben érkezett emigráns-csoportokat együvé forrasztani. (A komáromiakat, akik Ujházy vezetése alatt elsőknek érkeztek. A piemontiakat, akiket Kada Károly őrnagy vezetet«. A sumlaiakat, akiket Priek József szervezett. Az Angliából indultakat, akiknek Korniss Károly volt a vezetőjük.) Kossuth nélkül széthullottak ezek a cso­portok és nem ösmertek többé közös aka­rást, közös célt. Ezért van az, hogy az emigráció itt ös­­mertetett története voltaképen emberek és emberi sorsok története. Embereket vonultattunk fel és ezeknek az élettörténetét meséltük el. Emberekét, akik ősei a mai amerikai magyarságnak. A polgárháború magyarjai, már a mai értelmezésben való amerikai magyarok vol­tak, akik az első amerikai magyar intézmé­nyek alapjait rakták le és a polgárháború­ban való dicsőséges szereplésükkel bele­kapcsolódtak a hetvenes és nyolcvanas évek már gazdasági kivándorlásának korszakába, amikor már nemcsak magyarok vannak Amerikában, de van amerikai magyarság is. 1956-os EMLÉK-DOMBORMŰ mártír halált halt lelkészek emlékére Gulyás Lajos fiatal levéli (Győr megye) lelkipásztort - az 1956-os forradalomban va­ló részvétele miatt - a Kádár-rezsim vész­­bírái 1957 decemberében váratlanul és ártat­lanul kivégezték. Özvegyet és két kisgyer­meket hagyott maga után. Emlékére - és rajta keresztül a többi 1956-os mártír lelkészek és teológusok emlékére - 1994 október 23- á Kúr Csaba, ohiói magyar szobrászművész 60 cm x 90 cm-es bronz dombormű vét avatja fel a Dunántúli Refor­"A Ml KÖLTŐ PAPUNK" (Folytatás a 14. oldalról) Nem szükséges nagyító üveg alá helyezni Szabó László költeményeit, hogy észre vegyük értékeit. Nem csupán magának szerzett enyhülést, amikor érezve, hogy - mint Arany mondotta - „Csontváz, ijesztő a valódi kép," az „égi mássa" keresésébe vetette magát. „Csak egy van, ami fáj, csak egy, Kisírni azt száz lant kevés: Költészetből az - ébredés.” Jóval szegényebb maradt vol­mátus Egyházkerület püspöksége Levélen. Kérjük az Amerikában élő magyar re­formátusokat és a velünk együttérző szemé­lyeket és szervezeteket, hogy legyen ez a dombormű a mi adományunk a mártírok emlékére. Érezze az otthoni magyarság, hogy 1956 eszménye és emléke ma is él kö­zöttünk. A várható előállítási és szállítási költsé­geket $7,000-ra becsüljük. Ha mint egyhá­zak, egyesületek és személyek, megfelelő létszámban és módon reagálunk, akkor ez az összeg összegyűl. A $7,000 felett érkező adományokat a Pápai Református Kol­légiumnak ajándékozzuk, javasolva, hogy ha na a magyar költészet, ha Szabó László nem bízta volna tolira ihletéseit. Az amerikai ma­gyarság nem igen kényeztette el borostyán­nal, de ha egyszer lesz valahol egy magyar Westminster Abbey és egy "Poet's Corner,” ott helyet fog találni Szabó László is. Szerkesztőnk utószavai a fenti cikkhez. Az Arany János Irodalmi Társaság Szabó Lászlót dísztagjává választotta meg. Nagy­kőrösön az ,Arany Szobában' a nagy költő arcképe mellett ott húzódik meg az ő telik, úgy a dombormű egy példányát helyezzék el a Kollégiumban. A munkát sürgősen el kell kezdenünk, hogy az emlékmű még ez év októberében hazaérjen. Kérjük, hogy gyülekezetében, egyesületében, barátai között és családjában legyen ennek a nemes célnak szószólója. Az adomány csekket a West Side Hun­garian Reformed Church (15300Puritas Ave., Cleveland, OH 44135) nevére kiállítva küldjük. A csekken jelöljük meg, hogy dombormű (relief) céljára küldjük. Az adományról elismervényt küldünk, az összeg az adóból levonható. Kálmán Szabolcs, lelkipásztor arcképe is. A Magyar Tudományos Akadé­mia is hazahívta és kitüntette. Itt az ameri­kai magyar légkör sohasem kedvezett tudó­soknak, íróknak, költőknek. E sorok írója örökre büszke arra, hogy „a mi költő-pa­punkhoz" rokoni kapcsolatok fűzték. Szabó László egyetlen gyermeke, Dr. Molnár Lászlóné, volt híres énekese a budapesti Operaháznak, ma is olvasója a mi Lapunk­nak, az .Amerikai Magyar Reformátusok Lapjának.'

Next

/
Oldalképek
Tartalom